Székely Júlia: A halhatatlan kedves

(9 idézet)

Zeneműkiadó

Az élményszerű közvetlenséggel megírt regény alapkérdése: ki lehetett a címzettje annak a soha el nem küldött lángolóan szerelmes levélnek, melyet Beethoven halála után találtak meg iratai között. A regény kerete: egy fiatal muzsikus, közvetlenül Beethoven halála után, végiglátogatja azt a hat asszonyt, akiről feltételezhető, hogy a nagy zeneszerzőnek eszményi társai voltak. Bettina von Arnim, Amalie Sebald, Rachel Levin, Giulietta Guicciardi, Brunczvik Teréz és Jozefin - a hat asszony alakja gazdagon festett, eleven korrajz hátteréből bontakozik ki.

Könyv, film, zene, hangoskönyv akár 27% kedvezménnyel!

Regény

Aki gyermeket akar nevelni, annak a mértékletesség és az önfegyelem magaslatán kell állnia.

450. oldal

Nem tudom pontosan megfogalmazni, voltaképpen mit is értek azon, hogy két ember összeillik. Talán azt, hogy ha együtt vannak, megszűnik a magány. Minden emberi szenvedések legnagyobbika, a magányosság akkor a leggyötrelmesebb, ha emberek között, még inkább, ha társunk mellett érezzük. De ha ráakadunk arra az emberre, aki mellett szünetel a magányosság érzete, annál álljunk meg! Mert az az igazi!

428. oldal

Akik ilyenképpen mosolyognak, mint Beethoven és Teréza, az ilyen emberek ajkán egyformán és egyszerre torzul el a mosoly, ha valahol, a földteke egy távoli, ismeretlen pontján megkorbácsolnak egy rabot, felkötnek egy négert, kisgyermeket kergetnek ki mezítláb a hóba, vagy éhen hal egy öregember. Nem is tudnak róla, csak érzik. Mindenen, amiről tudnak, igyekeznek a maguk módján segíteni. De amiről nem tudnak, amit talán csak sejtenek, az sajog bennük szakadatlanul, s csalja ajkukra ezt a vergődő mosolyt.

418-419. oldal

A szeretet a legnagyobb rabszolgaság.

285. oldal

Beethoven soha életében semmit nem gyűlölt jobban, mint azt, ha valakit, legyen az akár ő maga, vagy bárki idegen, szabadságában korlátozzák.

224. oldal

A négy részből, amely az embert alkotja, test, lélek, szellem és jellem, Beethovenben a negyedik volt a legdöntőbb. Ezt szerettem legjobban: kristálytiszta, felülmúlhatatlan jellemét.

197. oldal

A währingi temetőben húszezredmagammal búcsút vettem attól az embertől, aki megtanított különbséget tenni fontos és jelentéktelen dolgok között. Nagy tudomány, alig ismerek embert, aki idejében felismerte volna. A legtöbben csak a halálos ágyukon döbbennek rá, mit kellett volna komolyan venni, s mily kár volt időt, egészséget, lelket pusztítani kicsinyes, mulandó értelmetlenségek miatt.

91. oldal

Láttam már szép, fiatal lányokat, ártatlan gyermekeket mosolyogni, de így, ilyen romlatlan jósággal, félénk csodálkozással soha senkit. Ez a mosoly maga volt a hibátlan emberi jóság.

17. oldal

Emberek, ha boldogtalanok vagytok, vigasztaljon benneteket, hogy én is boldogtalan voltam.

Ludwig van Beethoven(átvett idézet)

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom