 | Árkossy Károly: A gondolatszabadság nevében(41 idézet) magánkiadás Sokesztendős elmélkedéseim összegyűjtött gondolatainak első részét bocsátom ezennel nyilvánosság elé, s noha több más művemmel is elkészültem azóta, mégis úgy határoztam, hogy e gondolat-gyűjteményemmel debütálok: mert úgy vélem, percekig sem késhetem megnyilatkozni már embertársaim azon milliói számára, akik helytelen és tévelygésen világnézésük folytán még mindig mérhetetlen szenvedésnek vannak kitéve. |
A gondolkodástól senkit se riasszon vissza az, ha még olyan gyakran tévelyeg is. Csak bátran előre! Nem nagy baj a tévelygésünk, ha nem állunk meg egyik tévelygésünknél sem, hanem elszántan folytatjuk tovább gondolkodásunknak olykor még olyan úttalan útját is. Hiszen csak a tévelygések őserdein át juthatunk el az igazságokhoz.
10. oldal
Kételkedés nélküli gondolkodás el sem képzelhető. Hiszen már azok is kétkedni kényszerülnek, akik a legminimálisabb mértékben gondolkodnak. Csak olyan szerencsétlenek kételymentesek, akik az állati bárgyúság áldozatai és mondhatni, csöppet sem gondolkodnak még.
14. oldal
Gondolatok olvasása gondolatokat ébreszt. Félig-meddig gondolkodik is tehát már az, aki ilyeneket olvas.
14. oldal
Értelmünk arra való, hogy folyton-folyvást ellenvetéseket tegyen; de nemcsak másokkal, hanem önmagával szemben is!
16. oldal
Aki nem tud helyesen gondolkodni, az tanulhat és tapasztalhat akármennyit is, okosabb sohasem lesz.
31. oldal
Az igazságok olyanok, mint a többszögű kristályok: aki fölületes gondolkodással nézi őket, csapán egy-két oldalukat láthatja.
33. oldal
Mennél nagyobb és jelentősebb valamely igazság, annál egyszerűbb. Csak a féligazságok szoktak föltűnően cifra maskarádék lenni.
35. oldal
Életünk csak kicsiny patakhidacska egy kifürkészhetetlen múlt és egy kifürkészhetetlen jövő partjai között.
55. oldal
Nem az fontos, hogy egyik-másikunk milyen korhatárt ér el, hanem az, hogy ki hogyan élt.
56. oldal
Vájjon lehet-e még valami annyira törékeny, mint olykor az emberi élet, melyet néha már egyetlen reménység elvesztése is megsemmisíthet?
56. oldal
Idővel egyre olcsóbban adjuk: az ifjúság mindent magának követel még; a meglett férfi legtöbbje már csak egy boldog családi kört kíván; míg végül is az öregség már csak csöndet és nyugalmat kér.
62. oldal