Szerelmes dalszöveg részletek
(81)
Még mindig érzem a forró borzongást,
a holdfényben átölelt, s már nem kellett senki más,
Képek egy filmből, ami csak kettőnkről szólt,
s hittük, nem véletlen volt, s egy életre szólt.
Ahogy nézett, soha nem felejtem el,
ahogy közel van, mégis távolról figyel,
meg sem szólalt, nem is érdekelt, miért,
ahogy nézett, annyi mindent elmesélt.
Annyi boldog pillanat vár rám
karodban még. Meg kell, hogy értsd:
bármi is elszakít tőled,
azt senkinek nem hiszem el.
Szerintem a szerelem egy olyan kis izé,
Amit senki sem látott, de valaki már érzett.
Széles vásznú, igazi élvezet, vagy lerombol,
Mint egy katonai gépezet.
Valahogy a szív mindig messze jár...
Keresed a jót, hátha rád talál.
Kutatod a szépet, akarod az elmúlt időt.
Idegen az út a lábad előtt,
Te vagy, aki megleptél, nem számítottam rád,
De amikor rám néztél, éreztem, nincs tovább,
Te legyél a kezdet, légy a végső állomás,
Maradj még egy életen át!
Lehet, van olyan nap, mikor még tagadom, de tudom, hogy mindenedet akarom,
ahogy szeretsz, ahogy nevetsz, vagy épp csak hozzám bújsz.
És van olyan nap, elfog a félelem, ha nem dobom végre régi életem,
félek, nem vársz rám, s így elfordulsz.
Ez biztos szerelem, az lesz az ilyen, rég nem keresem, de jó, de ismerem.
Édes szó, gyilkos vágy, de Ámor nyila ajándék,
És akkor jó, ha mindkettőnknek túl veszélyes ez a játék!
Ébressz fel engem legbelül,
Hadd higgyem újra szentül,
Nem kell, hogy gyűlöljem magam.
Köztünk, de mégis kívül,
Hadd üvöltsem nekik hírül,
Hogy nekem újra társam van.
Magyarázd, érezze rajtad meg,
Hogy neki Te leszel az az egy,
S ha nem is hozol le egy csillagot,
Sokról mutatod meg, hol ragyog.
Ő szívembe lopta halk szavát,
Ha látom kedves mosolyát,
Úgy érzem, táncol a világ,
S minden oly szép.
A szerelem olyan, akár, akár a tenger,
Hogy csordultig van telve szerelemmel,
Hogy sose fáradt, hogy éjjel is ébren,
Hogy amíg álmodsz, az ő szemében
Ringunk mi ketten.
Nap szárítja csapzott tollát,
Nézi szíve választottját,
Megesküszik földre-égre,
Halálba is elmegy érte.