Idézetek a tehetségről
(330)
Nincs ország, ahol több lenne a tehetség, mint éppen magyar földön, de egyúttal nincs ország, ahol a tehetség nehezebben tudna teljes kifejlődéshez jutni, mint éppen miközöttünk. Az idegen nemzetek négyzetre emelik kiválóságaikat, mi, magyarok gyököt igyekszünk belőlük vonni.
Az igazi tehetség (...) maga tanul, s ő tudja, hogy neki mire van szüksége, s az igazi tehetség nemcsak biológiailag kiemelkedő képességű, hanem szellemileg és lelkileg is.
A zseni átvilágít egy vad bozótot; a tehetség megtalálja a bozóton keresztülvezető keskeny ösvényt.
A különbség az igazi tehetség és az áltehetség között az, hogy az első a gyakorlatban csiszolódik, míg a másik csak kopik.
Az oktatás fokozza az emberek közötti különbségeket, mert mindig azoknak igyekszünk továbbfejleszteni a képességeit, akik eleve tehetségesek, és így törvényszerűen fokozzuk az egyének közötti különbségeket és egyenlőtlenséget.
A tehetség azonban (...) zavaros dolog. Ahhoz, hogy megértse az ember, van-e vagy nincs, éveknek kell eltelni; aztán meg talán olyan kevés az a középszerű, akit tehetségnek tartanak, és akit a barátai a lapokban tömjéneznek?
A tehetséges ifjú nem íratlan lap, nem: inkább olyan lap, amelyre láthatatlan vegytintával már minden fel van írva, a helyes csakúgy, mint a téves, és a nevelő dolga, hogy a helyeset minél határozottabban kifejlessze, az érvényesülni próbáló téveset azonban szakszerű behatással egyszer s mindenkorra kitörölje.
Az a kérdés, hogy a tehetséges emberek jobbá teszik-e a világot. Attól függ, miben tehetségesek. Én tehetségnek csak a pozitív tehetségeket nevezem. Van tehetséges színész, de nincs tehetséges gyilkos, van tehetséges zongoraművész, de nincs tehetséges bombázópilóta. Értsék ezt úgy, ahogy mondtam.
Nem gondozzuk az adottságainkat, márpedig amit nem gondozol, elaszik és elhal.