Pénzzel kapcsolatos idézetek
(1127)
Néha pont a pénz az, ami az embereket rabságban tartja, amennyiben nincs bennük egy mélyebb vágy arra, hogy kiteljesedjenek.
Ha most adnának korlátlan mennyiségű pénzt, akkor is ugyanezzel az egymilliós autóval járnék. Semmivel sem érezném jobban magam egy 30 milliósban, sőt, rosszabb lenne egy olyan autóban ülni, amiből tíz család egy éven keresztül boldog lehetne.
Pénz kérdése az egész. Akinek nincs, az szerezni szeretne. Lehetőleg sokat. Akinek van, az költ belőle, lehetőleg nem túl sokat. Akinek még több van, az, ha módja van rá, elrejti a nyilvánosság elől, és nem ritka, hogy még fukar is.
Az emberek gyakran sok szobára vágynak, anélkül hogy tudnák, mit kezdjenek velük. Az ember általában ideje javát egyetlen szobában tölti, tehát az a fontos, hogy ez elég tágas és kényelmes legyen.
Az embereket meg kell tanítani, hogy alkotás, ne pedig versengés által akarjanak meggazdagodni.
A legtöbben azért hordják bankba a pénzüket, hogy biztonságban tudják saját maguktól.
Számomra az altruizmus és a filantrópia nem kötelesség, hanem élvezet és kielégülés. Ezt a luxust a gazdag emberek engedhetik meg maguknak. Sokkal többre értékelem a filantrópiát, mint, mondjuk, a műkincsek gyűjtését.
A filantrópia értéke nem az arra fordított összegben van, hanem abban, ahogy elköltik.
Hát ki ne szeretné a pénzt? Minden ember szereti azt, ha van, azért, ha nincs, épp azért.
Az emberek manapság mást értenek szenvedés alatt, mint egykor. (...) Mostanság ha valakinek nincsenek szép ruhái vagy új autója, már panaszkodik. Gyerekkoromban boldogok voltunk, ha egy falat étel jutott. (...) Csak az számított, hogy együtt legyünk.
A pénz önmagában nem rossz. Csak akkor árt, ha megpróbálsz rajta megvenni egy nőt. Légy szíves, soha ne tedd!
Ha az embernek egy rakás pénzt nyomnak a markába, az olyan, mintha üvegkardot adnának a kezébe, méghozzá élével előre. Jó lesz vigyáznia, kedves uram, csak óvatosan azzal a karddal, amíg nem világos, hogy mire való!