Megküzdéssel kapcsolatos idézetek
(1114)
Sokan az első nehézségnél feladják, lemondanak az álmaikról, és csalódottan élik az életüket. Pedig az élet szép, mindenki számára tartogat kincseket, csak meg kell ezeket találni. Lehet úgy élni, hogy az ember a sorsán kesereg, és lehet úgy is, hogy mindig a jót, a pozitívumot keressük.
Ha fáradtak vagyunk, ha piros hó esik, akkor sem engedhetjük meg magunknak, hogy leromboljuk, amit felépítettünk.
Az életben nagyon sok nemmel fogunk találkozni mindenféle területen. Nem csak azzal kapcsolatosan találkozunk nemekkel, amit a legjobban szeretnénk csinálni, hanem az élet apró dolgaival kapcsolatosan is nemekbe fogunk ütközni.
Az életben néha el kell veszni, hogy újra fel tudd magadat építeni. Lehet, hogy ez egy betegség, az is lehet, hogy a szüleidet veszíted el, de történnie kell valaminek, amiből fel tudsz állni.
Az embernek mindent meg kell tennie azért, hogy a saját történetei jól végződjenek. (...) Sok múlik rajtunk. Döntéseket kell hoznunk, bátornak kell lennünk, új dolgokat is ki kell próbálni, nem szabad elbújnunk, és ha kell, vissza kell tudnunk ütni. A legfontosabb, hogy ne hallgassunk a rossz tanácsokra.
Ha valaki ott bukott el, ahol mások elegendő bátorság vagy akarat híján nem is próbálkoztak, vigasztalást meríthet ennek tudatából, sőt mélységes elégtétellel szolgálhat számára, amikor visszatekint az életére.
Ha az élet egy nehéz problémát sodor elénk, próbáljunk helyette először egy könnyebbet megoldani, és reménykedjünk, hogy az egyszerű verzió elég jól közelíti az eredetit ahhoz, hogy ne váltsa ki az univerzum tiltakozását.
A kétségbeesés pillanatait mindannyian különbözően éljük meg. Van, akiben nem hagynak nyomot, másoknak gyökeresen megváltoztatják az életét. Egyszerűbb engedni az érzelmeknek, elcsüggedni, de mégiscsak jobb, ha előtte legalább egy kicsit körülnézünk. Mert gyakran egyszerűen nem vesszük észre magunk körül a lehetséges megoldásokra utaló jeleket.
Hiába aratsz kegyetlen győzelmet, a lelkedet ugyanúgy elvesztheted. Amikor szembeszállsz a sárkánnyal, magad is sárkánnyá válhatsz.
Nem változtathatunk meg mindent, amivel szembekerülünk. Viszont semmin sem változtathatunk, amivel nem kerülünk szembe.
Ha egy meredek lejtőn a sárban csúszom lefelé, nem elég, ha elhatározom, hogy nem csúszom tovább, hanem lépnem kell felfelé, hogy végül ne zuhanjak le a mélybe.
A krízishelyzet mindig a legjobbat és a legrosszabbat hozza ki az emberekből - és az országokból is.