Matematikával kapcsolatos idézetek
(327)
Egy matematikai problémának nehéznek kell lennie, hogy csábító legyen, de nem lehet teljesen elérhetetlen, mert csak csúfot űz belőlünk. Útjelzőnek kell lennie a rejtett igazságokhoz vezető útvesztőben, és végső soron emlékeztetnie kell bennünket a sikeres megoldás adta örömre.
Azt mondják, a matematika története pontosan úgy halad előre, mint egy versenymű zenei szerkezete. Adva van néhány téma. Többé-kevésbé látható, hogy egy-egy téma hol jelenik meg először. Ezután összefonódik a többi témával; a témák egyidejű kezelése a zenei művészet. Előfordul, hogy a hegedű egy témát játszik, a fuvola pedig egy másikat, aztán felcserélődik a szerepük, és ez így megy tovább. A matematika története is pontosan ilyen.
Ha valaki nem hiszi, hogy a matematika egyszerű, az azért van, mert még nem jött rá, hogy milyen bonyolult az élet.
Az egyszerű matematikai gondolatok új fényt vetnek mindenféle olyan témára, amelyet egyébként unalmasan ismerősnek találunk, vagy észre sem veszünk.
A nyelvek kihalnak, de a matematikai gondolatok nem. A "halhatatlanság" ostoba szónak tűnhet, de bármit jelentsen is, elérésére valószínűleg egy matematikusnak van a legtöbb esélye.
Minden bolond feltehet olyan kérdést a prímszámokról, amelyre a legbölcsebb ember sem tudja a választ.
A kívülállók gyakran azt gondolják, hogy minél komplikáltabb egy matematikai elmélet, annál jobban csodálják a matematikusok. Mi sincs távolabb az igazságtól. A matematikusok mindenekelőtt az eleganciát és az egyszerűséget értékelik, és egy probléma megoldásának végső célja, hogy a lehető leghatékonyabb megoldást találjuk meg.
A matematikai bizonyításnak egy egyszerű és világos csillagzatnak kell lennie, nem pedig egy kusza Tejútnak.
A matematikai valóság nem helyezhető el térben és időben. Lehetőséget ad arra - ha valakinek megadatik, hogy felfedheti akár a legapróbb részét -, hogy átéljük az időtlenség keltette különleges örömöt.
A nagy számok mindig nagynak tűnnek. Az önmagukban álló számok félrevezetőek, ezért gyanúsak! Mindig keressünk összehasonlításokat!
Számomra a matematika mindig is az alázat legnagyobb iskolája volt. Leginkább a hihetetlenül nehéz matematikai problémák miatt értékes. A matematika Himalájájában elképesztően nehéz eljutni a csúcsra, és talán meg is kell fizetnünk az árát. De az igazság az, hogy ha elérjük a csúcsot, akkor onnan fantasztikus a kilátás.