Könyvekkel kapcsolatos idézetek
(589)
Ha (...) valamely könyvet unalmasnak találunk, az lehet ugyan jele a könyv értéktelenségének, de lehet jele annak is, hogy mi magunk nem vagyunk képesek a benne foglaltakat érteni vagy méltányolni, - ez utóbbi esetben tehát nem a könyv silány hozzánk, de mi vagyunk silányak a könyvhöz képest.
Könyvtárakat a magyar népnek, de ne legyenek ezek holt múzeumok, hanem sugározzanak becsületességet és meleg szeretetet!
Könyvolvasásainknak csak akkor van értelme, ha legalább még egyszer annyit gondolkodunk is azon, mint amennyit olvastunk.
Sohse törekedjünk (...) arra, hogy mennél nagyobb legyen az olvasottságunk, hanem mindig inkább arra, hogy mennél átgondoltabb és alaposabb legyen az.
A könyv olyan, hogy olvasod, és valahogy mindennek jobban megérzed a súlyát, az ízét, a rezgéseket.
Ha veszel egy tévét vagy egy hangfalat vagy akármit, elolvasod, mi hogy működik, melyik gomb mire jó. A könyvek sokszor azt mutatják meg, hogy rajtad mi nyomja meg a gombot, milyen gombjaid vannak, és hogyan használod őket.
Egyetlen oldalnak alapos gondolkodással való elolvasása százszor többet használ értelmünknek, mint akár ezer könyvnek a fölületes, gyors átolvasása.
Az olvasás az aktív fantáziánkat fejleszti; merőben más képességeinket mozgósítja, mint a ránk erőltetett képekkel dolgozó, bennünket passzivitásra kényszerítő vizuális műfajok.
Aki olvas, más életekbe, más közegekbe, más korokba nyer betekintést, ezáltal nem teljesen védtelen a számára adatott korszakkal szemben, és nem tekinti elrendelésnek, amiben él.
Nekem a könyvespolc az otthon. Ott vagyok otthon, ahol a könyvespolcom is ott van.
Szeressétek a könyvet, a tudás forrását, mert csak a tudás segítségével válhat belőlünk erős lelkű, becsületes, okos ember, aki igazán szereti embertársait, tiszteletben tartja munkáját és szívből tud gyönyörködni szünet nélküli alkotó munkásságának pompás gyümölcsében.
A könyvkereskedés - különösképp az antikvárium - a robbanóanyagok arzenálja, a forradalmak fegyvertára.