Könyvekkel kapcsolatos idézetek
(460)
Senki sem tud jobbat írni az első bekezdésnél, ezt azóta tudom, hogy végigolvastam az Anna Kareninát.
Semmi sem olyan jó, mint egy regény első bekezdése. Az első bekezdés még tele van reménnyel, az utolsó viszont már csak lemondással.
Könyvek kötik össze a világot,
Nem a habos hátú tengerek.
Bennük lelkek viharozva járnak.
Fuldokolnak és merengenek.
Ha jól belegondolsz, el kell ismerned, hogy a világ minden története alapjában véve csupán néhány betűből áll. A betűk mindig ugyanazok, csak az összeállításuk változik. A betűkből szavak állnak elő, a szavakból mondatok, a mondatokból fejezetek, és a fejezetekből történetek.
Tudom, milyen örömöt jelent az olvasás. De az olvasás öröme nem hasonlítható össze a tapasztalás örömével. Igazi szerelem, igazi félelem, igazi harag, igazi boldogság. Az olvasás csak szemlélődés.
Szinte már el is felejtettem, miért szerettem annyira olvasni régen. Most újra rájöttem: az illúzió miatt. Bármiről is szól egy könyv, annyira sosem lehet borzalmas, mint az életem.
A könyvek a gyarmaton egész más szerepet játszanak az ember életében, mint Európában: az életnek egy teljes oldalát csak ők kötik le; épp ezért, értékük szerint, sokkal hálásabb nekik az ember, vagy sokkal jobban haragszik rájuk, mint civilizált országokban.
Amint gyakran egy első kézfogásból is tudjuk valakiről, mi mindent élt túl, úgy a regényen is érződik, mekkora a hátország.
Jó könyv csodát tesz. Olyan módon működik tehát, akár a próféták. Nem vizet változtat borrá vagy néhány cipót sok kenyérré, hanem az értő olvasót varázsolja regénybéli alakká.
Ahány jó könyvet olvastam, annyi életet élhettem a sajátomon kívül. Ilyen alapon az olvasás sokéletűvé teszi az embert, ami szinte már halhatatlanság.
Ahányan elolvasnak egy regényt, az annyiféle művé válik, hiszen mindenki hozzáteszi a maga emlékeit, egyéniségét, képzeletét. Az olvasók társszerzők - szerencsére a honoráriumból nem kérnek, sőt, pénzt adnak a könyvekért. Isten, jól találtad ezt ki, köszönöm szépen.
Minden írásról azt gondolom, hogy amit én leírtam, az a fele. A másik felét az olvasó teszi hozzá, mellérakja a saját élményeit, gondolatait, ilyen alapon ahányan elolvasnak egy könyvet, az annyiféle könyvvé válik.