Idézetek kedvesemnek
(1604)
Kevés állandó dolog volt az életemben, és te voltál az egyik. Talán az egyetlen jó. Azt hittem, sohasem fogom megismerni a szerelmet, de te megmutattad nekem, milyen érzés szeretni valakit, és szeretve lenni.
Fülemüle, hallom az énekedet,
Páncélom mögül a szép lelkedet,
És veled dalol a szívem.
Jer, jer, és felelj nékem rögtön:
Hogyan bánjak én teveled e földön?
A szépség és a szörnyeteg c. film
Sokszor, ha rosszul aludtam és felébredtem, közelebb húzódtam, és veled aludtam vissza. Te mit se tudtál róla. Csak sóhajtottál vagy arrébb fordultál az ágyban, én pedig úgy helyezkedtem, hogy a kezem, a lábam, mindegy, csak valamim hozzád érjen. Nem szerettem távol lenni otthonról. Ha tehettem, minden vidéki vagy külföldi utat elkerültem. Nem tudtam pihentetően, feltöltődve aludni nélküled. A soron következő naphoz te kellettél. Ha úgy tetszik, éjszaka vettem magamhoz az adagomat, belőled.
Volna az ifjúság s a szerelem örök,
Vele együtt végtelen, kortalan az öröm,
Ezen mámor uralja mindig elmémet,
Hogy veled élhessek és szeresselek.
Úgy szólnék hozzád az időn át,
Mint egy angyal, és te nem tudnád,
Hogy amit álmodsz, az üzenet
Éntőlem teneked.
Az úton ezerszer botlottam el,
Soha senki nem segített fel.
Tovább futni nem tudok,
Érted jöttem, itt vagyok,
Közelebb már nem jutok hozzád.
Te vagy az élet szent igenje,
Lázongások elpihent csendje,
Termékenyítő, gazdag béke,
Viharvert lelkem menedéke.
Chaosz voltam csak, reád várva,
A végtelen tévedt paránya.
Célt, értelmet te adtál nékem,
Azelőtt csak voltam, nem éltem.
Boldogan elfutnék veled én egy sűrü vadonba,
hol soha ember még nem taposott utakat.
Mert te a búban öröm s ragyogás vagy az éji sötétben,
társ a magányban, csönd, s gondok után pihenés.
Tudod, jó veled,
nem kell már senki más nekem,
csak álmodj tovább,
csak álmodj tovább velem.
Azt akarom, hogy rámszorulj,
Azt akarom, hogy sírj utánam,
Azt akarom, ne menj tovább,
Azt akarom, maradj meg nálam,
Azt akarom, halkan nevess,
Azt akarom, szavad elálljon,
Azt akarom, szemmel keress,
Azt akarom, a szived fájjon.
Azt szeretném, ha a kudarcaimat ugyanúgy megoszthatnám veled, mint a sikereket. Hogy bármi történjék is velem, ott légy mellettem, mint ahogy te is számíthatsz rám mindig és mindenhol.