Idézetek az emberi kapcsolatokról

(3279)

A megvesztegető pillanatok, a szelídebb élethelyzetek, az alkalmi ellágyulások ne feledtessék soha, mikor nővel állsz szemközt, hogy harcos vagy, kinek bőrét, életét akarja az ellenfél. Harcolj lovagiasan, de harcolj. Ha nagylelkűséggel találkozol néha, fizess nagylelkűséggel; ha gyöngédséget kapsz, add vissza, érzelgés nélkül, gyöngédséggel, amit kaptál; ha szenvedéllyel találkozol, válaszolj feltétlen szenvedélyességgel. De soha, egyetlen pillanatra ne feledd, hogy minden érzelmes találkozás alján a meztelen önzés és hiúság parázslik. Parázson fekszik, aki egy nő ágyában fekszik. Bőrét odaégetheti; emberi rangját és becsületét meg kell mentenie. Figyelj és harcolj. Ellenfelek állanak körül, hajzatukban tollakkal, arcukon festékkel, mint a vad harcosok.

Márai Sándor

Mivel mi határozzuk meg, hogy mire gondolunk, ezért a boldogságunk szükségszerűen saját kezünkben van. Senki sem tölt gondolatokat a fejünkbe. Ahhoz, hogy boldogok legyünk, a boldog gondolatokra kell koncentrálnunk. Mégis milyen gyakran tesszük az ellenkezőjét! És milyen gyakran előfordul, hogy fel sem figyelünk arra, ha megdicsérnek minket, viszont még hetek múlva is egy barátságtalan megjegyzésen rágódunk! Ha megengeded, hogy egy rossz élmény vagy egy kellemetlen megjegyzés kösse le gondolataidat, akkor ennek viselni fogod a következményeit. Emlékezz rá: te kontrollálod a gondolataidat. A legtöbb ember csak pár percig emlékszik a dicséretekre és évekig a sértésekre. Gyűjtik a szemetet, olyan hulladékot hordanak magukkal, amivel húsz évvel ezelőtt dobálták meg őket.

Andrew Matthews

Az érzelmek bipolárisak, és ezt nem szabadna elhazudni. Az igazi nagy kapcsolatok különösen nagy érzelmi amplitúdókkal járnak, persze annak függvényében, hogy kinek milyen a karaktere. Egy flegmatikus vagy melankolikus nyilván másképpen fogja megélni ezeket a hullámzásokat, mint egy kolerikus vagy szangvinikus, de tudomásul kéne venni, hogy mindenki életében jelen vannak, és ez teljesen normális. Gondoljunk bele, meddig élveznénk a mozdulatlan, eseménytelen idillt? Azt, hogy mindig minden kiszámíthatóan tökéletes? Mikor elégelnénk meg a mézmocsarat? Nem érdekesebb egy kicsit izzadni néha? Tehát ne próbáljuk az érzelmeket kivasalni, csak mert boldogok akarunk lenni. Inkább az a fontos, hogy azokat az ambivalenciákat, amik együtt járnak a kapcsolattal, jól viseljük el.

C. Molnár Emma

Van, hogy éppen azt bántod, akit legjobban szeretsz, akinek a legtöbbet, legszebbet, legjobbat akarod adni magadból mindig. De valamiért mégis megbántod. Szóval, tettel, türelmetlenséggel... őt, akitől jó szót, türelmet, szép érzéseket kaptál, kapsz. Akinek létezése értelmet ad neked. A te létezésednek. És mégis, őt bántod. Őt, akit végtelenül szeretsz. És ezért egy idő után már nagyon fáj. Lehet, hogy ő megbocsát, de tudod, legbelül érzed, hogy ez nem ilyen könnyű, érzed, hogy távolságot vet közétek. És ekkor csak egy dologra vágysz. Hogy megöleld, olyan erősen, olyan szorosan, hogy szinte már fájjon, hogy összeolvadj vele, a két test melege izzóvá váljon, és ez a tűz, ez az izzás megöljön, elégessen minden rosszat, minden bántást, bánatot, fájdalmat. Megtisztítson.

Csitáry-Hock Tamás

Valamiért mindig képesek vagyunk elhinni, hogy ez más lesz. Megint, újra meg újra... Hogy ő most jó lesz, nem fog mindent összekuszálni, megbántani, összetörni. (...) Aztán megint csalódunk, és már nem is értjük, hogy miért hiszünk újra. Hogy honnan az istenből van erőnk ahhoz, hogy újra fel tudjunk állni, leporoljuk magunkat, felhúzzuk a cipellőnket, és tovább tipegjünk. Kezdetben megtörten, csalódottan, hitetlenül. Ám idővel valami mégis történik. Megtörik a jég, jön egy mosoly, meg még egy, aztán úgy a harmadiknál már nem tudod figyelmen kívül hagyni. Van, ami nagyobb, mint te. Hatással van rád, és nem tudsz ellene mit tenni. Akaratlanul is magad mögé hajítod a lakatot, kinyitod a szíved, mit sem törődve azzal, hogy mit kockáztatsz, hogy talán ez is egy a többi közül.

Oravecz Nóra

Az egyszerűség sokak számára nehezen elérhető jellemző. Gyakran büszkék vagyunk arra, akik vagyunk és amit elértünk, és meg akarjuk mutatni másoknak, mennyire fontosak vagyunk. Hogy mennyivel jobbak vagyunk másoknál. Valójában azonban ezeket a késztetéseket a belső bizonytalanság okozza. Magunkon kívül keressük az értéket és az önigazolást, és ezzel elkülönítjük magunkat másoktól. Olyan ez, mint egy magánzárka, tökéletesen elválaszt mindenkitől. Egyedül akkor, és csak akkor tudunk igazán összekapcsolódni másokkal, ha megértjük, hogy nekik is ugyanúgy megvannak a maguk jó és rossz tulajdonságaik, mint nekünk. És csak ez az emberi kapcsolat képes arra, hogy megnyissa a szívünket, és határtalan törődést és szeretetet sugározzon mások felé. Hogy másokat is egyenlőnek tekinthessünk.

James R. Doty

Az ember önmagában hosszú távon nem lehet boldog, mert akár tetszik, akár nem, az egész földi emberiség összeköttetésben áll egymással, ugyanis mindannyiunk agya, tudata ugyanabban az 1-40 Hz közötti adósávban működik. Az amerikai multimilliomos agya össze van kötve az etióp éhezőével, és akár akarja, akár nem, tudat alatt a világ összes szenvedőjével, ezért ő maga sem érti, hogy miért - mégsem boldog. Mindent megkaphat, amit csak akar, mégis hiányérzete van, és tovább gyűjt, még nagyobb hatalmat akar. A hiányérzetnek pedig soha nincs vége, ugyanis csak akkor lehetünk felhőtlenül boldogok itt a Földön, ha mindannyian boldogok vagyunk. Amíg azonban a földi emberek igen nagy százaléka éhen hal, és háborúzik, kis része pedig birtokolja a világ összes javait, addig erre esélyünk sincs.

Színia Bodnár Erika

Mindannyian kapcsolatban állunk egymással, egy láthatatlan szál köt össze bennünket, mely a végtelenbe nyúlik és ugyanakkor sérülékeny. Bár összetartozunk, mégis mind külön egyéniségek vagyunk. Üres porhüvelyek, megtöltve végtelen számú lehetőséggel. Gondolatok kavarognak bennünk, hit, meggyőződés, emlékek és tapasztalatok összefüggéstelen foszlányai. Lehetünk-e ezek nélkül önmagunk? Lehetsz-e te önmagad? Ha ez a láthatatlan szál, ami összetart minket, megsérülne vagy elszakadna, mihez kezdenénk? Mi lenne a sorsa a magányos és elszigetelt lelkek milliárdjainak? Életünk nagy küldetése hát ez. Keresünk, kötődünk, kitartunk. Ha a szívünk tiszta, a gondolataink őszinték, és együtt cselekszünk, képesek leszünk beteg világunkat meggyógyítani, és egy végtelen lehetőségekből álló univerzumot felépíteni.

Hősök c. film

36

Ugyanaz ment, mint az általános iskolában. Az erősek helyett a gyengék gyűltek körém, a szépek helyett a rondák, a győztesek helyett a vesztesek. Úgy tűnt, az a sorsom, hogy az ilyenek társaságában éljem le az életemet. Ez még nem is zavart volna annyira, az viszont annál inkább, hogy ezek a buta barmok nem tudtak leszakadni rólam. Olyan voltam, mint egy kupac szar, ami körül döngenek a legyek, ahelyett hogy virág lehettem volna, ami körül lepkék meg méhek repkednek. Egyedül szerettem volna élni, mert leginkább egymagam szerettem lenni, sokkal tisztább érzés volt, de ahhoz sajnos nem voltam elég okos, hogy megszabaduljak tőlük. Aztán lehet, hogy ők voltak a mestereim: apák más kiadásban. Akárhogy is, fárasztó volt a jelenlétük, amikor semmi másra nem vágytam, csak hogy megehessem nyugodtan a szendvicsem.

Charles Bukowski

Azt akard, aki téged szeret, aki csak rád vágyik. Olyat, aki tudja, hogy mennyire szerencsés, mert mellette vagy - de ezt csak akkor teheti meg bárki, ha először elfogadod magad. Hogyan is tisztelhetnének, ha bármit megengedsz a másiknak azért, hogy megkaphasd azt, amire vágysz - még akkor is, ha az csak egy ölelés, ami nem is valódi? Egyszerűen nem érheted be olyannal, akinek sohasem leszel elég. Miért is adnál neki energiát? Felesleges. Ne törődj vele, búcsúzz el tőle. Az, aki soha nem tudott szeretni, talán nem is fog... Ne harcolj a szeretetért, nincs rá szükséged. Azt vagy adják, vagy nem. Nem erőszakolhatod meg a másikat, hogy érezzen úgy, ahogy te. Megpróbálkozhatsz vele, hagyhatod, hogy kihasználjon, megmentheted az életét, csak épp pontosan így fogod elérni azt, hogy soha ne akarjon többet tőled.

Oravecz Nóra

131

Kérem, figyeljenek. Új hátizsákjuk van (...). Emberekkel pakolják meg. Kezdjék a távoli ismerősökkel, barátok barátaival és a munkatársaikkal. Aztán jöjjenek azok, akikre féltett titkokat bíznak: rokonok, nagynénik, nagybácsik, aztán a testvéreik, a szüleik, végül a férjük, feleségük, barátnők vagy barátaik. Tegyék a zsákba őket. (...) Érezzék a súlyát. Nincs mese, az emberi kapcsolataik az életük legnehezebb összetevői. Érzik, hogy a pánt már vágja a vállukat? A rengeteg vitás helyzet, veszekedés, titok és kompromisszum. Nem kell a súlyukat cipelniük. Miért nem teszik le a zsákot? Némely állatok egymást cipelik, szimbiózisban élnek egy életen át egymásra utalva. Elátkozott szeretők, monogám hattyúk... csakhogy mi egész mások vagyunk. Ha lassan mozgunk, gyorsan halunk meg, mivel mi nem vagyunk hattyúk. Cápák vagyunk.

Egek ura c. film

Embert emberhez kapcsol barátság, hála, szeretet, szerelem, szenvedély, érdek, gyűlölet, kíváncsiság, bosszúvágy, tunyaság, a nehézkedés törvénye, közöny. Vagy: ezek szerelmesek, ezek barátok, ezek unják egymást, ezek még tisztelik egymást. De akad e lehetőségeken kívül számtalan olyan kapcsolat még férfi és nő között, melyek menthetetlenül összekötik őket, s nem lehet névvel nevezni, nincs oka, miért vannak hát együtt, holott, szemmel láthatóan és minden jel szerint, kézzel-lábbal rugaszkodnának el egymástól, ha tehetnék. Van valamilyen ultraviolett-skálája is az emberek között az érintkezésnek, vannak emberi állapotok, melyeknek a nyelv szegénysége, tunyasága nem adott még elnevezést. Férfi és nő viszonyát általában leöntjük azzal a generálszóval, hogy szerelem. De van más is férfi és nő között, mint szerelem és barátság.

Márai Sándor

Nézd meg magadat ajándékozás közben. Hogy is mondtad? Érdek és elvárás nélkül adsz, nem vársz viszonzásul ajándékot, mert neked a másik öröme az öröm... igen, te valóban nem ajándékot vársz viszonzásul, hanem a másik ember örömét. S ez talán még rosszabb, mint ha egy vázát vagy nyakkendőt kérnél cserébe, mert azt az embert, akinek meglepetést szeretnél szerezni, belekergeted a hazugságba. Hiszen mi is történik? Odaadod a csomagot, és lesed, hogy mennyire örül az ajándékodnak. Még mondani is szoktad: "nyisd már ki, hadd lássam az arcodat!" A szerencsétlennek azonnal görcsbe rándul a gyomra, és miközben a csomagot bontogatja, lehajtott arcán már a mosolyt gyakorolja, mert tudja, hogy meg kell felelnie az üzletnek: ajándékot adtál, amiért neki cserében örülnie kell. (...) Az örömszerzés csodáját tönkreteszed az öröm elvárásával.

A. J. Christian

A fejlődés érdekében az emberiség hatalmas nyomás alatt van, mert fajunknak ez az egyetlen esélye az életben maradásra. Ez befolyásolni fogja életed minden aspektusát, különösen a bensőséges kapcsolataidat. Még soha nem voltak a kapcsolatok ennyire problémásak és konfliktussal terheltek, mint napjainkban. Ahogy arra talán már magad is rájöttél, nem az a funkciójuk, hogy boldoggá vagy elégedetté tegyenek. Ha továbbra is a meghitt kapcsolatban keresed a megváltást, akkor újra és újra ki fogsz ábrándulni. Ha azonban elfogadod, hogy a kapcsolat nem azért van, hogy boldoggá, hanem hogy tudatossá tegyen, akkor az már valóban a megváltás lehetőségét kínálja számodra, és összhangba kerülsz azzal a magasabb tudatossággal, amelyik bele akar születni ebbe a világba! Azokat, akik ragaszkodnak a régi mintákhoz, egyre több fájdalom, erőszak, zavarodottság és őrület várja.

Eckhart Tolle

29

Amikor azonosulsz az egóddal, elkerülhetetlenül elfog az az érzés, hogy már nem vagy szabad. A háttérben mindig ott van benned, hogy így vagy úgy, de fogságba estél, hogy nem ez az igazi valód, és hogy az élet, amit élsz, nem elégít ki téged. A szabadság elvesztésének érzését saját belső éned okozza, amely egódon áthatolva próbálja küldeni saját impulzusait a világ felé. Belső éned az is, aki képes érezni a beteljesült elégedettséget. Ha követed a belső énedből érkező impulzusokat, és eleget teszel azoknak, szinte mindig elégedettnek fogod érezni magad. Úgy fogod érezni, hogy jó volt, amit tettél, bármilyen jelentéktelen dologról legyen is szó. Ha belső énedből kiindulva lépsz kapcsolatba az emberekkel, akkor ezt a kapcsolatot tényleg érezni is fogod, tudni fogod, hogy "megérinted" a másikat, és te magad is "érintve" vagy. A beteljesülés érzése fog eltölteni.

Riekje Boswijk-Hummel

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom