Idézetek az emberi kapcsolatokról
(3197)
Ha valakivel először találkozunk kilenc év után, akkor furcsamód mindig van egy pillanat, vagy talán csak egy töredékmásodperc, amíg úgy érezzük, hogy a másik teljesen idegen, de aztán ez elmúlik, és megint ugyanaz az ember áll előttünk, akit ismerünk.
Aki szeret, és meghozta a döntést, az bevárja a másikat, és együtt gyógyítják, javítják a sérült kötelék szálait. Elárulni, elhagyni egymást, csomagolni, és fejvesztve menekülni a helyszínről bárki tud, ahhoz nem kell nagy kurázsi. De egymás szemébe nézve valóban beszélgetni, romboló életeseményeink, tragédiáink, kibírhatatlannak tűnő viharjaink idején is kitartani, a bajban összekapaszkodni: ez a szeretetteljes, valódi elkötelezettség lényege.
A férfi és a nő együtt töltött pásztorórája jelentéktelenebb, kevesebb emlékezetet hagy maga után, mintha együtt keltek volna át a háborgó csatornán.
Súlyos átkot von a maga fejére az, aki megkísérli összehozni a barátait.
A fejeddel ne akard megérteni a szív érzéseit, és a szíveddel megérteni a fej gondolatait.
Rettegek attól, hogy valaki feleségévé váljak, mert az élet megtanított rá, hogy két ember sohasem szeretheti egymást igazán.
Úgy tűnik, mintha a hasonlóság tartósabbá tenné a párkapcsolatot. A különbözőség viszont izgalmasabbá.
Mindig a kapcsolat elején érzed magad a legerősebbnek. Mert olyasvalaki szemével látod magad, aki még nem ismer. Ez felszabadít, szárnyakat ad. Nem csak a másik izgalmasabb tőle, hanem mi magunk is. Olyan, mintha levedlenénk egy öreg bőrt, mint egy leguán. De a legfontosabb, hogy a kapcsolatban is, a házasságban is megújulunk, újra felfedezzük egymást.
Randizni olyan, mintha maradékból próbálnánk vacsorát főzni. Némelyik maradék, mint például a vagdalt vagy a banánpuding, csak jobb lesz, ha van ideje érni. De másokat, mint például a fánkot vagy a pizzát, legjobb, ha rögtön kidobja az ember. Nem számít, hogy próbálod felmelegíteni, sohasem lesz olyan jó, mint frissen volt.
Tárulkozz ki valaki előtt, légy hűséges, becsületes, és ha szeretni fognak olyannak, amilyen vagy, akkor minden a legnagyobb rendben van.
Amikor valaki átölel, (...) nem kell egyedül megbirkóznom a gravitáció vonzásával, mivel mellettem áll, akiben megbízom, és nem enged el.