Idézetek az emberi kapcsolatokról
(3288)
A drog (...) megmérgez mindent, nem csak a testet, hanem az emberi kapcsolatokat is.
A Facebook lehetőséget ad arra, hogy az ember viszonylag diszkréten kopogtasson a másiknál, és jelezze: tudom, hogy kicsit eltűntem, de most kellene a segítséged.
A kapcsolatokhoz két ember kell, vagyis a te véleményed és ötleteid nem elegendők a működtetéséhez. Teret kell engedned a másiknak is, hogy kifejezhesse véleményét.
Látszólag csak kávéznak az emberek. De nem. Mert a kávé mellett egymás szemébe néznek, beszélgetnek, ötletek születnek, üzletek köttetnek, barátságok, szerelmek szövődnek. És a falak embertörténetek ezreit szívják magukba.
A gondolataival bárki megérinthet bárkit. Ez a gondolat szabadsága, és ebben senki nem tud korlátozni téged!
Néha egyetlen nagy közös ügy erősebben összetart, mint egy tucat kisebb kötelék.
Amikor megszületik a gyermek, akkor nyilván apává és anyává válik a férfi és a nő. Viszont utána is oda kell figyelni arra, hogy férfiként és nőként is egy pár maradjanak, ne csak szülőként funkcionáljanak.
A kapcsolatot a taktikázás és a titkok teszik tönkre. Ha ezek nincsenek jelen a kapcsolatban, akkor mi az, amiről ne beszélhetnénk?
Az ember olyan lény, aki csak a másik kezéből, szeméből, öléből kaphat kenyeret, poharat, tudást, örömöt - mindent. Ki mondja meg, hogy miért megyünk ölre mégis annyiszor?
Néha hiába találkozunk valakivel szinte napi szinten, az égvilágon semmit nem tudunk róla.
A jó színház olyan, ami után a néző változni tud. (...) És milyen egy jó találkozás egy másik emberrel? Ami után én vagy ő változni tudunk.
Sokszor tényleg csak az is elég, ha valaki rád nyitja az ajtót, s azt érzed: odafigyelnek rád.
Az emberi kapcsolataink nem ott kerülnek bajba, hogy más igazságom van, mint neked, és nem értjük meg egymás igazát, hanem ott, hogy én is hazudok magamnak, te is, és egyikünk sem tud róla.