Idézetek az időről
(1366)
Az embernek kamaszkoráig inkább a jövő felé fordul a memóriája, mint a múlt felé.
Egy isten van: a hömpölygő idő,
emésztő mult, jövendő rettenet;
kockázunk, míg a számunk ki nem jő,
akkor közönnyel mélyre eltemet.
Az élet egy bizonyos pontján felnősz - ezt mondták nekem, és az idő is ezt igazolta. Az átkozott idő.
Egyszer volt, hol nem volt -
Mi van szép a múltba?
Hogy vissza nem jöhet,
Hogy idejét múlta!
Az elmúlt éveket
sem hozza vissza
senki már neked,
sem nekem.
De balga vágyak helyett
többet ér, ha megérted,
amit kell,
S jókor vagy jó helyen.
Minden ember közös, eszelős álma: visszaforgatni az idő kerekét, hogy jóvátegyük a hibáinkat és az élet igazságtalanságát.
Azt senki sem akarja elfogadni, hogy ami hátravan, az valóban napokban, órákban, percekben kifejezhető, és ezzel a perccel is, most, amit erre a töprengésre használt el, kevesebb lett.