Hatalommal kapcsolatos idézetek
(996)
A történelemre akár egyetlen személy is számottevő hatást fejthet ki - például egy okos és aktív állami vezető, aki egyrészt látja a közelgő válságokat, másrészt van hozzá bátorsága, hogy idejekorán elébük vágjon.
A presztízsért folyó verseny mindig azzal a veszéllyel jár, hogy rövid távú eredményei hosszabb távon megbosszulják magukat.
Soha ne vegyél komolyan egy olyan embert az éjszakában, aki az összeköttetéseit hangoztatja. Az igazán jó kapcsolatokkal rendelkező figurák soha nem veszik a szájukra a "mentoruk" nevét. Nincsenek rászorulva. Egyszerűen csak felemelik a telefont, és elintézik, amit kell.
A régi világért, az úri igazságtalanság megvédésére a pap, a bíró, az ügyvéd, a jegyző, a végrehajtó, a rendőr és még nem tudom ki, az egész úri pereputty, a reakciósok mind összetartanak.
A gyűlölet megoszt: támad és védekezésre késztet. Az viszont, hogy egy védekezés mikor tűnik fel - tüntethető fel - támadásnak, illetve fordítva: egy támadás védekezésnek, nézőpont - és persze hatalom - kérdése. A hatalom pedig a gyűlölettel kapcsolatos diskurzus egyik, ha nem a legfontosabb tényezője.
A lokálisan kötött demokratikus politikai rendszerek időtávlata nem több mint négy év, miközben a kihívások, melyekre reagálniuk kellene, időben és térben határtalanok. A tekintélyelvű rendszerek látszólag jobb helyzetben vannak, hiszen vezetőiket nem kötik rövidtávú érdekek, de képzelt szuverenitásuk bódulatában nem kooperálnak senkivel. A demokratikus és az autoriter politikai rendszerek, különböző okokból ugyan, de egyaránt képtelenek a párbeszédre a jövővel.
A világjárvány már az elején, a kitörésének eltitkolásakor mindenütt a hazugság járványa lett. Egy-két szerencsésebb ország becsületes elitjének kivételével azóta is hazudoznak világszerte. Ilyen-olyan riadt, ideig-óráig célszerűnek tűnő pótcselekvések eredményeként, szándékosan vagy szándéktalanul könnyedén irthatnak ki százmilliókat. Amit az Emberi Jogok Nyilatkozata óta nagy nehezen felépítettek az eleink, a XX. században is szépen rombolgatták, most pedig végleg lerombolhatják. Aki túléli, tapasztalni fogja, milyen a technikailag fejlett középkor.
Nincs olyan közös cél vagy meggyőződés, amely felülírná a pártfelekezetek egymás elleni gyűlöletét, nem számít se jog, se emberélet. Márpedig a következő évtizedekben a kibontakozás jelszava ez lesz a világban: "a magunk erejéből". Ahol ezt az erőt egymás megsemmisítésére fordítják, a romlás megállíthatatlan.
Magyarország dús ország volt,
Van termése, kincse, vadja,
De amit a bús nép szerzett,
Víg uraság zsebre rakja.
A demokratikus szerkezet a legtörékenyebb, a társadalmak a válság hatására az erőskezű diktátorhoz vonzódnak.
Az emberek nem az emberséges hatalmat tisztelik, arra csak gyanakszanak. Az emberek szeretnek mérsékelten félni! És örülnek, ha titokban gyűlölhetnek valakit, akit vezetésre tettek elébük.
A diktatúrák nagy trükkje, hogy elhitetik azokkal, akik bennük élnek, hogy nem lehetséges a változás. Megfélemlítésre, gazdasági függésben tartásra és a társadalmi rétegek közötti bizalmatlanságra épülnek, így tartják fent magukat.