Idézetek a haragról, dühről
(490)
Akármilyen nehéz is, próbáld túltenni magad a téged ért sértéseken. Hidd el, te jársz jobban: rengeteg energiádba kerül folyton emlékeztetned magad rá, hogy miért is haragszol valakire.
Nincs rosszabb annál, mint ha egy veszekedés során kifogysz a replikákból, és egyszer csak ott állsz üres szájjal.
Azt a következtetést vontam le, hogy a gyűlölet csak teher. Az élet túl rövid az állandó gyűlölködéshez. Egyszerűen nem ér annyit.
A bosszú (...) csak ideig-óráig tartja életben az embert. Igaz, addig hatalmas erőket képes megmozgatni: veszélyt vállalunk, tengereket szelünk át, trónokat döntünk meg. De aztán... ha egyszer beteljesül, mi lesz az, ami kitölti az életét és a gondolatait?
Olyan szavakat kiabáltunk egymásra,
amiket ha felhőkké sodort össze a szél,
napokig savas eső hullott.
A demokrácia túlértékelt. A bosszú sosem a nagyobb jóról szól. Egy belső szükséglet, amit ki kell elégítenünk, vagy elvesztjük a fókuszt.
A düh (...) néha nagyon is hasznos szenvedély. Egy dühös ember sohasem fél annyira, mint egyébként.
Nem volna-e egyszerűbb az élet, ha az emberek azzal vezetnék le a feszültségüket, hogy néha egymáshoz vágnak, mondjuk, egy gyümölcsöt?