Idézetek a háborúról
(1050)
A forradalom igazi hősköltemény, de ha egyszerűen abbahagyjuk és eltűnünk, az ő hőskölteményük lesz, nem a miénk. Az ország az övék marad, és sose lesz a miénk.
Az első éhségsztrájk hasonlít az első szerelemhez. Pont olyan zavarba ejtő. Később megszokja az ember, de az első alkalommal csak fájdalom, begörcsölt lábak és rémálmok várják. Mégis megéri.
A forradalom nem rózsaszirmokkal felhintett út. A forradalom halálig tartó küzdelem a jövő és a múlt között.
Ha magányosan álmodsz, az álmod csak álom marad, de ha másokkal együtt, akkor megteremted a valóságot.
A természet törvénye, hogy háborúban a hatalom olyanok kezébe kerül, akik visszaélnek vele.
Jobb harcolni, mint egyre csak várni a harcot. És a harc szabadságot és megkönnyebbülést ad. Hogy nem hiába fektette belém a haza a bizalmát, hogy megháláltam azt a sok jót, amivel eddig elárasztott.
A zsarnokok világszerte tudják, hogy egy pimasz katonai győzelemnél semmi se vonhatja el jobban a figyelmet a belső gondokról.
A külvilág számára a "vegyetek komolyan" mondatnak semmi sem ad nagyobb hangsúlyt, mint egy hidrogénbomba és az azt célba juttatni képes technika.
A forradalom észrevétlenül átitatja az egész életed, és a sorsod egyetlen éjszaka leforgása alatt száznyolcvan fokos fordulatot vehet: van, akit egyik pillanatról a másikra az egekbe repít, másokkal a poklok poklát járatja meg.
Nagyon hülye pacifista az (...), akit csak a kiontott vér döbbent rá, hogy a háború utálatos és embertelen kultusz.
A háború lényege a rabszolgaság, nem az ölés, ellentéte nem a béke, hanem az egyén szabadságvágya, hogy önmaga választhassa meg ellenségét és testvérét.