Idézetek a háborúról
(811)
Ha katonák jelennek meg és szögesdrótot feszítenek ki, a vezetők pedig arról győzködik az embereket, hogy nincs semmi baj, nem történt semmi rendkívüli dolog, akkor egyértelmű, hogy baj van, és el lehet kezdeni nyugtalankodni.
Egy ország nem azért nyer meg egy háborút, mert bátrabb, szabadabb a másik félnél, vagy mert Isten jobban szereti. Általában azok győznek, akiknek 5%-kal kevesebb repülőjét lövik le, vagy 5%-kal kevesebb üzemanyagot használnak, vagy 5%-kal jobban tudják táplálni a gyalogságot, ráadásul 95%-os költséggel. A háborús filmeket nem ezeknek az adatoknak az alapján készítik, de a háborút így vívják.
Az a kérdés, hogy az egyik háború rosszabb-e a másiknál, egészen más jellegű, mint hogy az egyik szám nagyobb-e a másiknál. Az utóbbira mindig tudunk válaszolni, az előbbire viszont nem.
A háborúban az a legfélelmetesebb, ha megérted az ellenséget. Megérteni - ez azt is jelenti, hogy egyszersmind megbocsátasz neki.
Szergej Vasziljevics Lukjanyenko
Ha a gyermeked háborúba megy, akkor soha nem kapod vissza. Úgy nem, amilyen volt, ugyanazt a fiút nem. Ha egyáltalán hazatér, akkor is más lesz.
Jó lenne, ha azok, akik oly könnyelműen elindítanak egy háborút, és oly könnyedén dobnak le bombákat, eszükbe vésnék: legfőképp a gyerekek azok, akiknek egy életen át küzdeniük kell a következményekkel.
A háború törvénye kíméletlen. Ha egyáltalán van valami jó a háborúban, akkor az az, hogy a legjobbat és a legrosszabbat hozza ki az emberekből: vannak, akik a törvénynélküliséget arra használják, hogy ártsanak a többieknek, míg mások, amennyire lehet, megpróbálják csökkenteni a szenvedést.
Feladni? Nem fogja feladni. Csak számba veszi erőforrásait, hogy felkészüljön az újabb csatára.
Csodálatos dolog a bátorság és az önfeláldozás, de a túlerő a végén mindent legyőz. A gyávák többször maradnak életben, mint a vakmerők.
A háború nem old meg semmit. Csak újabb problémákkal tetézi a meglévőket.