Fizikával kapcsolatos idézetek
(188)
Mindent összetevőire oszlat
Csak fel a természet, s nem pusztul semmibe semmi.
A modern fizikus tudja, hogyan használja a kalkulusban szereplő szimbólumot olyan előrejelzések levezetésére, amelyeket megfigyeléseinkkel ellenőrizhetünk. (...). Így a fizikus, bár állításai nem fordíthatók le a hétköznapi tapasztalat nyelvére, igenis érti a Y szimbólumot és a kvantummechanika törvényeit. Birtokában van annak a fajta megértésnek, amely egyedül fontos megismerés és a természettudomány szempontjából.
Az elmélet nem lehet "puszta kalkulus", hanem rendelkeznie kell interpretációval, amely révén a természet tényeire alkalmazható.
A vallás egyik alaptételét tevő másvilágról, a mennyországról mit sem tudnak a csillagászok. Átkutatták az eget, de arra a zavartalan boldogság honára nem akadtak. S ha a két ellentétes állítást egymás ellenében mérlegeljük, a csillagászat serpenyője bizonyul súlyosabbnak.
Van egy elmélet, miszerint, ha egyszer kiderülne, hogy mi is valójában az Univerzum, és mit keres itt egyáltalán, akkor azon nyomban megszűnne létezni, és valami más, még bizarrabb, még megmagyarázhatatlanabb dolog foglalná el a helyét. Van egy másik elmélet, amely szerint ez már be is következett.
A nagy kérdések, amelyekkel a fizika találja szemben magát, ott vannak mindannyiunkban, az őseredeti kíváncsiság pedig még ott izzik valamennyiünk lelkében.
Igaz, az egyenletek nem rendelkeznek a költői nyelv felidéző erejével, de a modern kozmológia elgondolásai hallatán még ma is eláll a lélegzetünk.
Senki sem tudja, mi a gravitáció, és szinte senki sem tudja, hogy senki sem tudja, hogy mi a gravitáció. A kivételt a tudósok jelentik. Ők tudják, hogy senki sem tudja, hogy mi a gravitáció, mert ők tudják, hogy ők sem tudják, hogy mi a gravitáció.
Az Univerzum olyan lehet, mint Los Angeles. Egyharmad rész anyag és kétharmad rész energia.
A világegyetem összes szubatomi részecskéje - a kvarkok, a neutrínók, a mezonok, a protonok, a neutronok... és még van egy tonna ezekből a részecskékből - nem más, mint hangjegy egy olyan apró gumiszalagon, ami csupán egy pontnak tűnik. És akkor mi a fizika, amivel az iskolában annyit küzdöttünk? A fizika a gumiszalag dallama, a húrok rezgésének dallama, ami megmutatja a rezgések mozgását. És mi a kémia? A kémia az, amikor ezek a húrok összeütköznek, és egymásba kapaszkodva molekulákat alkotnak.
Nincs olyan, hogy hülye kérdés. Évekkel ezelőtt egy 16 éves fiú feltett egy "hülye" kérdést: "Meg lehet előzni egy fénysugarat?" - ez a 16 éves fiú Albert Einstein volt, és ez a "hülye" kérdés megnyitotta az univerzumot a fizikusok és a laikusok előtt egyaránt.
A levegőben elengedett tárgyak leesnek. Rendszerint valóban ez történik. De ha a szóban forgó tárgy egy papírlap, és "véletlenül" erős szél fúj, akkor felfelé is szállhat. (...) A természeti törvényt csak akkor kell szükségszerűnek tekintenünk, ha elvonatkoztatunk (...) az esetlegességektől.