Fizikával kapcsolatos idézetek
(125)
Az atom a modern fizika alapvető szerkezeti egysége - egyszersmind az anyag és az energia feletti uralom majdani megszerzésének lehetősége. A gén a modern biológia alapvető szerkezeti egysége - valamint a szervezetünk és sorsunk feletti uralom majdani birtoklásának ígérete.
Bár a fizika nem lehet meg bonyolult matematikai egyenletek nélkül, a legfontosabb mégis az a fizikai tartalom, amely sokszor háttérben marad a formulák mögött.
A fizika a mennyiségek tudománya, ezért nem lehet meg matematikai formulák nélkül.
A kisgyermek, amikor beszélni kezd, használ szavakat, de a szavaknak csak bizonyos szűk értelmét ismeri. Aztán ugyanazok a szavak újabb és újabb kapcsolatokban kerülnek elő. A beszéd elsajátítása ezért fokozatosan történik, az egyes szavak, fogalmak tartalma hosszabb idő után teljesedik ki. Így tanulhatjuk meg a fizika nyelvét is! Bárhol is kezdjük el a fogalmak tisztázását, mindig újabb és újabb fogalmakat kell bevezetni a magyarázatokhoz.
A modern fizika csúcspontjainak megértése a hegymászáshoz hasonlítható. Amikor magasra érünk, ritkább lesz a levegő, hozzá kell szoknunk, ez az akklimatizáció. Így vagyunk a fizikával is, mert egyre feljebb haladva az ismeretekben egyre kevésbé tudjuk használni szokásos fogalmainkat.
Elektron és fizikus együtt:
Nincs nehezebb, mint megérteni egymást, mert más világokban élünk, és ez rányomja a bélyegét a térről, időről, mozgásról és pályáról alkotott fogalmainkra. De ha eljutunk a végső kérdéshez: mi az, ami állandó a változásban, gondolataink találkozni fognak.
Fizikai világunknak két arca van, az egyik látható, a másik láthatatlan. Az egyik világ fotonok, azaz a fény által küldi el hozzánk üzenetét, ezért látható, a másik háttérben marad, de jelenléte szükséges, hogy a látható világ létrejöjjön és fennmaradjon.
A matematikában azt hisszük, hogy végtelenül sok egész számunk van. De például minden olyan elképzelés, amelyik a tetszőlegesen távoli dolgok természetére vonatkozik, a fizikában hamisnak bizonyul. Ezért azt gondolom, hogy a matematikában is az. Szerintem rájövünk majd, hogy valami nincs rendben az egész számokkal, és akkor a klasszikus egész szám csak közelítés lesz. Sokat gondolkozom ezen. Nem igazán hiszek a mesterséges matematikai világban.
Az elméleti fizikusok mindig kirukkolnak valamivel. Ez a feladatuk. Nem muszáj el is hinniük, amit mondanak. Nem kell, hogy igazuk legyen - pusztán belső ellentmondásoktól mentes elméleteket várnak tőlük, amelyeket megfigyelésekkel igazolni vagy cáfolni lehet. Az észlelőcsillagászok a maguk részéről udvariasan leplezett bosszúsággal tekintenek az elméletalkotókra, mint a gazdik a kutyáikra, amikor azok mindenféle ajándékokat hordanak a lábuk elé: botokat, sípoló gumikacsákat, döglött kismadarakat. A teoretikusok ilyen kedves figyelmességeivel sokszor senki sem törődik, de néhanapján a megfigyelők csontot dobnak nekik. Hozd vissza!
Ha az embert Stephen Hawkingnak hívják, és elkövet egy iszonyú baklövést, attól még Stephen Hawking marad; ha az ember harminc év alatti posztdoktori kutatóként követ el iszonyú baklövést, elnyeli a föld, mintha soha nem is létezett volna.
Legyen sötétség! Legyenek kétségeink, még a bizonyosságainkat illetően is! Sőt különösen a bizonyosságainkat illetően ne féljünk kételkedni, azokat a bizonyítékokat illetően, amelyek a kozmológiát egyetlen nemzedék alatt metafizikából fizikává, puszta spekulációból tudománnyá tették.
Az emberekben nem tudatosult eléggé, hogy a fizikusokat nem az vonzza a fizikában, hogy megérthetik, amit már eddig kiderített a tudomány, hanem az, hogy így esetleg rajtakaphatják a világegyetemet, ahogy épp valami képtelenséget művel. Nem tudunk betelni a tudattal, hogy a bolondját lehet járatni a világgal kapcsolatos természetes intuícióinkkal, és hogy néha a környezetünk nagyon furán tud viselkedni.