Fizikával kapcsolatos idézetek
(130)
Jól ismert tény, hogy az elméleti fizikusok képtelenek megfelelően bánni a kísérleti eszközökkel - azonnal eltörnek, amint hozzájuk érnek. Pauli olyan jó elméleti fizikus volt, hogy valami rendszerint már akkor eltört a laborban, amikor még épp hogy csak belépett a küszöbön.
A fizikának soha sincs és nem lehet valamilyen minden időre kész, lezárt alakja, mert tartalmának végességével mindig a lehetséges észleletek végtelen bősége áll szemben.
Gyakran előfordul a fizikában - nem ott tévedünk, hogy túlságosan komolyan vesszük elméleteinket, hanem inkább abban, hogy nem vesszük eléggé komolyan őket.
A korai Univerzum "receptje" a következő: vedd az egy fotonra jutó elektromos töltést nullának, az egy fotonra eső barionszámot 1/1 milliárdnak, az egy fotonra eső leptonszámot pedig határozatlannak, ám mindenesetre jó kicsinek. A háttérsugárzás jelenlegi 3 kelvin hőmérsékleténél magasabb hőmérsékletekre vedd a hőmérséklet értékét az Univerzum akkori és jelenlegi méretének arányában magasabbnak. Keverd meg az anyagot alaposan, hogy a különböző részecskék eloszlását a hőmérsékleti egyensúly feltételei szabják meg. Helyezd el az egészet egy táguló Univerzumban, ahol a tágulás ütemét a benne lévő anyag keltette gravitációs tér határozza meg. Ha elegendően sokáig vársz, ebből a kotyvalékból kifő a mai Világegyetem.
Az atom a modern fizika alapvető szerkezeti egysége - egyszersmind az anyag és az energia feletti uralom majdani megszerzésének lehetősége. A gén a modern biológia alapvető szerkezeti egysége - valamint a szervezetünk és sorsunk feletti uralom majdani birtoklásának ígérete.
Bár a fizika nem lehet meg bonyolult matematikai egyenletek nélkül, a legfontosabb mégis az a fizikai tartalom, amely sokszor háttérben marad a formulák mögött.
A fizika a mennyiségek tudománya, ezért nem lehet meg matematikai formulák nélkül.
A kisgyermek, amikor beszélni kezd, használ szavakat, de a szavaknak csak bizonyos szűk értelmét ismeri. Aztán ugyanazok a szavak újabb és újabb kapcsolatokban kerülnek elő. A beszéd elsajátítása ezért fokozatosan történik, az egyes szavak, fogalmak tartalma hosszabb idő után teljesedik ki. Így tanulhatjuk meg a fizika nyelvét is! Bárhol is kezdjük el a fogalmak tisztázását, mindig újabb és újabb fogalmakat kell bevezetni a magyarázatokhoz.
A modern fizika csúcspontjainak megértése a hegymászáshoz hasonlítható. Amikor magasra érünk, ritkább lesz a levegő, hozzá kell szoknunk, ez az akklimatizáció. Így vagyunk a fizikával is, mert egyre feljebb haladva az ismeretekben egyre kevésbé tudjuk használni szokásos fogalmainkat.
Elektron és fizikus együtt:
Nincs nehezebb, mint megérteni egymást, mert más világokban élünk, és ez rányomja a bélyegét a térről, időről, mozgásról és pályáról alkotott fogalmainkra. De ha eljutunk a végső kérdéshez: mi az, ami állandó a változásban, gondolataink találkozni fognak.
Fizikai világunknak két arca van, az egyik látható, a másik láthatatlan. Az egyik világ fotonok, azaz a fény által küldi el hozzánk üzenetét, ezért látható, a másik háttérben marad, de jelenléte szükséges, hogy a látható világ létrejöjjön és fennmaradjon.
A matematikában azt hisszük, hogy végtelenül sok egész számunk van. De például minden olyan elképzelés, amelyik a tetszőlegesen távoli dolgok természetére vonatkozik, a fizikában hamisnak bizonyul. Ezért azt gondolom, hogy a matematikában is az. Szerintem rájövünk majd, hogy valami nincs rendben az egész számokkal, és akkor a klasszikus egész szám csak közelítés lesz. Sokat gondolkozom ezen. Nem igazán hiszek a mesterséges matematikai világban.