Filozófiával kapcsolatos idézetek
(657)
A "gyakorlati filozófia" sosem tolakodó. Nem avatkozik bele az élet konfliktusaiba, nem ad utasításokat ezek megoldására - nem parancsok vagy tilalmak kódexe, ahogy a jog. Az emberben ott munkáló teremtő erőhöz fordul, felhívva arra, hogy az új szituációkban újra és újra érzékelje, látnokian sejtse meg mintegy, hogy itt és most minek kell végbemennie.
Egyes filozófusok nem tudnak olyan egyszerűen fogalmazni, mint például, hogy "tegyük fel, hogy egy kutya megharap egy embert". Ehelyett kötelességüknek érzik azt mondani, hogy "tegyük fel, hogy egy D kutya megharap egy M embert T időben", hogy ezzel is bizonyítsák elköteleződésüket a logikai szigor iránt, még akkor is, ha ezután semmit sem csinálnak a D, M és T változókkal.
Az asztrológia lényege is az önismeret. A horoszkóp nem jóslat, nem prognosztizálja, hogy mi fog történni, csak rámutat a lehetőségekre.
Az élet legérdekesebb jelenségei valószínűleg mindig kettős arcúak, múltba és jövőbe tekintenek, progresszívek és regresszívek is egyben. Osztoznak az egész élet kétértelműségében.
Gyerekeket szülni, akik majd a maguk idején szintén gyerekeket szülnek, annyit jelent, mint a végtelenségig ismételni ugyanazt az unalmas refrént; a tudós, a művész, az író, a gondolkodó más, ragyogó és vidám világot teremtenek, amelyben mindennek megvan az értelme.
Nem létezik olyasmi, hogy jó vagy rossz érzés - csak maga a nyers érzékelés (...). A negatív és pozitív értékek csupán abból adódnak, hogy az ember értelmezi az értéksemleges ingereket, ennélfogva csupán addig maradnak fenn, míg maga az ember - vagyis gyakorlatilag értelmetlen az egész.
A filozófia halott. Nem tartott lépést a természettudomány, különösképpen a fizika modern fejlődésével. A tudás keresésében a természettudósok lettek a felfedezések fáklyavivői.
Két ember ül egy tutajon, amely csak egyet bír el. Az egyik lelöki a másikat, az vízbe fullad. Ez bűn? Nem, mert ha a kettő közül egy nem halna meg, akkor mindketten ottmaradtak volna.
A mindenségben minden mindennel összefügg. Minden része az egy nagy folyamatnak, amelynek irányát csak sejtjük - amelynek irányáról mindenkinek más fogalma van.
A filozófiának egyáltalán nincsenek általános érvényű eredményei, olyasmi, amit az ember tudhat, s ezáltal birtokolhat. Miközben a tudományok a maguk területén szükségképpen biztos és általánosan elismert ismeretekre tettek szert, a filozófia erre évezredek fáradozásai árán sem volt képes. Mi tagadás: a filozófiában nincs meg a véglegesen megismert dolgok egyértelműsége.