Filmidézetek
(7506)
Ha valaki végre belehallgatna a lelkembe, akkor hallaná, hogy elsöprő erővel üvöltök. Minden sikolyom és kiáltásom mélyen el van ásva a szívemben. És az üvöltés ereje sebeket ejt rajta.
Minden éjszaka egyszer reggelbe fordul (...). Lehet, várnunk kell, de eljön.
Nem érdekel, jó-e vagy rossz, amit teszek. Nem számít, hogy mit rejt számomra a jövő. Ez az én utam.
Az igazság nem a gonosz legyőzéséről szól, hanem arról, hogy felkeltsük az emberek figyelmét arra, hogy a gonosz létezik.
Lehet, a szeretet a lenyomata vagy az átszűrődése egy magasabb dimenziónak, amit tudatosan nem érzékelünk. (...) A szeretet tehát az egyetlen számunkra is érzékelhető dolog, ami átlép időn és téren. Talán érdemes lenne megbíznunk benne, ha nem is értjük még a működését.
A szerencse csak akkor kedvez, ha felkészülsz és megragadod az alkalmat.
Legacies - A sötétség öröksége
Pontosan tudom, hogy mit akarok. És bármit megteszek azért, hogy elérjem.
Egyes emberek csak a saját hibájukból képesek tanulni, bármi történjék is.
Csakis őmiatta kelek fel reggel és várom a következő napot. Ha úgy megsebeznéd, hogy felismerhetetlenné torzulna az arca, úgy is szeretném. Ha kivágnád a nyelvét és nem lelném többé örömömet a hangjában, úgy is szeretném. És ha megölnéd, hogy csak az emléke maradna, mindennél jobban szeretném őt mindörökké.
Nem tudom elengedni. Képtelen vagyok. Mindig visszahúz. Nem megy. Pedig reménykedtem. Azt hittem, megöltem a régi énemet. De amikor meglátom őt, újjászületek. Felolvad a szívem, és hevesen verni kezd.
Az árulás nagyon intenzív érzés. Nem is ér fel hozzá más, csak egy anya azon ösztöne, hogy megvédje a gyerekét.