Idézetek a fejlődésről
(1697)
Az ember rendkívüli dolgokra képes. Hatalmas agyának és ügyes ujjainak köszönhetően holdra száll, széthasítja az atomot, nyitott szívműtétet végez, fagylaltot készít, operát szerez és verseket ír. Igaz, hogy ezzel párhuzamosan néha borzalmas dolgokat művel - megkínozza vagy épp megöli embertársait, kihasználja az érző állatokat annak érdekében, hogy silány minőségű kajákkal tömje meg a bendőjét, és tömegpusztító fegyverek egész arzenálját spájzolja be arra az esetre, ha épp ki akarná irtani a többieket. Azonban az ész és a kegyetlenség mellett más fontos tulajdonságaink is akadnak: el tudunk gondolkodni a tetteinken, tanulni tudunk a hibáinkból.
A múlt hullakeze eleven embereken keresztül kapaszkodik belénk, akik félnek elfogadni a változást. Ezért nem változunk.
Minden helyzet egy újabb lehetőség, hogy újraírd a régi kommunikációs mintáidat.
Fiatalkoromban azért tanultam, hogy kérkedjem a tudásommal; később - hogy bölcsebb emberré váljak; jelenleg puszta kedvtelésből; és sose valami haszonért.
Szükségünk van a bűneinkre, tévedéseinkre, hibáinkra, különben fejlődésünk legértékesebb ösztönzőitől esnénk el.
Fontos, hogy tisztában légy a korlátaiddal. De éppolyan életbe vágó, hogy a tekinteted a következő szintre emeld.
A rózsa a vázában csodaszépnek látszik, de rendszeresen megfeledkeznek arról a sok kerti munkáról, amely elősegíti szépségét. Mennyit kell fáradozni, hogy valakinek szép rózsája legyen, mennyivel több erőfeszítés szükséges egy emberi lény tökéletessé tételére!
Az igazi változás nehéz beszélgetésekkel kezdődik. Szembe kell néznünk a valósággal, ha jobbá akarjuk tenni. Persze pár ember nem válthatja meg egy csapásra a világot, de kezdetnek jó. Mert erről szól a haladás: kis lépésekről, melyek forradalmi változást hozhatnak.
Kövesd figyelemmel saját haladásodat a világosabb látásmód felé, és amikor úgy érzed, keresztúthoz érkezel, mindig kérj útmutatást. Kérj tanácsot, hogy olyan irányba fordulhass, ahol az ego egyre kevésbé meghatározó tényező.