Emlékezéssel kapcsolatos idézetek
(1353)
Ne gondold, hogy a név az maga a dolog, mert csak a dolog van magában, a nevek csak trükkök, hogy könnyebben emlékezz rájuk.
A szerelmi emlékek: levelek, szalagok, virágok, hajfürtök, olyanok, mint a csigaház, melyből kipusztult a csiga, kiszáradt a tengervíz s mégis egy egész óceán zúgása árad.
Mindannyiunk fejében van egy Pandora szelence. És milyen jó, hogy van, mert oda besöpörhetjük a sérelmeinket, a bűneinket, aztán lelakatoljuk, és élünk tovább.
A múlt néha olyan, mint egy fekete lyuk. Ha túl közel mész hozzá, beszippant.
Az álom, amely ilyen gyakran visszatér, üzenetet akar átadni, amely óv a jövendőtől, vagy emlékeztet a múltra, amelyet idő előtt elfelejtettél.
Tanuld meg a múltat végképp elengedni,
letenni a terhét és szabaddá lenni!
Szárnyalni, mint sólyom, kecsesen az égen,
ki a múlt ágait elengedte régen.
A rossz megmarad. A rossz nem tűnik el. Elásod, és kiássa magát. Behajítod az óceán közepébe, és visszazúdul rád, mint a dagályhullám.
A múlt sem tűnt el nyomtalanul. Átéltük azokat a pillanatokat, úgyhogy a részünkké váltak. Az alkotóelemeink.