Idézetek az életről
(4776)
A bölcs (...) mindig arra gondol, milyen az élet, és nem arra, milyen hosszú.
Alig szedtük ki mi halandók e világ roppant tömegéből hosszú gürcöléssel kicsi, de értékes ámbraolaját, s utána fáradt türelemmel alig tisztogattuk meg magunkat szennyétől, s alig tanultunk meg élni a lélek tiszta szentélyeiben, alig jutottunk el idáig, mikor - Ott fúj! - fellövell a szellem, s mi elvitorlázunk, hogy megküzdjünk egy másik világgal, és újból végigjárjuk az ifjú élet megszokott öreg útjait.
Gyakran imádom, hogy tudom, bármelyik percben vége lehet az életemnek, mert így minden pillanat értékes.
Az, hogy tudjuk, nem élhetünk örökké, ha a megfelelő szemüvegen keresztül szemlélődünk, cselekvésre, aktivitásra ösztönöz. Létezésünk értelmének tudatosítása az egyik legnagyszerűbb hajtóerő, ami a mindent bekebelező szürke hétköznapokkal szembeállítható.
Az életed is egy műalkotás. Ne tákold össze! Kötelezd el magad, hogy mélyen érezd a jelent, önmagad, mindent.
Az élet kínos, nehéz és gyakran olyan gordiusi csomókat teremt, hogy emberi erő azokat nem tudja megoldani.
Nem számít, hogy hány éves vagy. Az számít egyedül, hogy az éveidbe hány élet fért bele, és milyen életek.
Egy ember élete sosem egy ember élete, mindig egy országé, egy világé, egy korszaké is.
Jobban bánom azt, amit kihagytam, mint azt, amit nem szereztem meg. A pénz nem vigasztalna, ha későn döbbennék rá arra, hogy hová tűnt az életem.
Most, hogy nyílnak az orgonák,
Orgonacsokorral díszíti a szobát.
És csavargat egy szárat, míg beszél.
"Ó, barátom, nem érti még, nem érti,
Mi az élet, pedig ott a kezében".
Zuhanni kell,
Repülni újra és újra fel,
Merülni el,
Megszállott lázban égni el,
Hamvadni el.
A keresztanyám kutató biológusként mindig azt mondta, hiába tudja, hogyan működik az élet, azt soha nem fogja tudni, miért működik. Szerinte itt jön a hit.