Idézetek az egyéniségről
(1303)
Akkor vagyunk emberiek, ha a jelentéktelennek látszó dolgokról jelentős gondolataink vannak.
Akár szerepről, koncertről vagy ételről van szó, soha semmi nem egyforma. Nincs két egyforma előadás, nincs két egyforma reagálás, nincs két egyforma - csak legfeljebb hasonló - íz.
Begubózás nélkül nincs sem testi, sem szellemi továbblépés. Úgy tűnik számomra, hogy a gubóban lét alapfeltétele az életnek (...). Saját sorsot csak saját gubódban nyerhetsz.
Mindnyájunknak megvannak a magunk bonyolult tulajdonságai, érzékeny pontjai, rigolyái. Sok minden van, amit megteszünk, és sok minden, amit sohasem vagy csak meghatározott feltételek között tennénk, és hajlandóságunkon vagy gátlásainkon mások csak nevetnének, csodálkoznának vagy a fejüket csóválnák. Mindezek a sajátosságok egyedül csak ránk jellemzőek.
Életünket most erdőrengetegnek képzelem, amelyben mindenki képességének megfelelő tudással, erkölccsel, tapasztalatokban edzett bölcsességgel élezett fejszéjével vág magának utat, esetleg ösvényt az értelme határáig húzódó világában. A sűrűség bódító leheletében szuszog a figyelmeztetés: ne vágj ki minden fát! Az ember néha mégis, mint megveszekedett fejsze, ide-oda csapkod, pánikol, mert nem találja a megfejthetetlenül göcsörtös mindennapokból a megnyugváshoz vezető, az örömmel járható aszfaltot.
Őszi lány vagyok, szeptemberi szűz, vonz minden, ami ködös, borús, merengő, okker vagy elsötétült.
Borzasztó nehéz azt a pici lukat ebben a baromi nagy tölcsérben megtalálni, ahova te pont beleillesz.
Másnak lenni nem rosszat jelent. Másnak lenni többet jelent. Többet látni a világból, többet érezni belőle... és többet adni hozzá. Sosem az az értékes, amiből sok van. Hanem az, ami ritka.
Az egyik legizgalmasabb dolog a gyereknevelésben, hogy hasonló génállománnyal és nevelési elvekkel végül mégis minden gyerek különböző lesz. A maga módján lesz tökéletes.
Ne arra hagyatkozz, mit mondanak mások! Legyen egy határozott felfogásod, és tedd azt, amit szeretsz, saját kedvezményezésedre!