Döntéssel kapcsolatos idézetek
(1378)
Vezérelvem (...), hogy amennyire csak tőlem telik, szilárd s elhatározott legyek cselekedeteimben; ha már eltökéltem magamat valamire, még a legkétségesebb véleményeket is úgy kövessem, mintha a legbiztosabbak volnának. Így tesz az utazó is; ha eltévedt az erdőben, nem szabad neki ide-oda tévelyegnie majd az egyik, majd a másik irány felé fordulva; még kevésbé szabad neki egy helyen maradnia; hanem mindig a lehető legegyenesebben egy irányban kell haladnia, s ezt az irányt, ámbár eleinte talán csak véletlenből választotta, semmis okok miatt nem szabad elhagynia; ha azután nem is jut el oda, ahová kívánkozott, végre mégis valahová csak el fog jutni, ahol valószínűleg jobb dolga lesz, mint az erdő belsejében.
Az emberi élet nagy döntései többnyire sokkal inkább az ösztönöknek és egyéb titokzatos, tudattalan tényezőknek vannak alávetve, mint a tudatos önkénynek vagy a jó szándékú bölcsességnek.
Önmagának nem jó barátja, még kevésbé ura, hanem rabszolgája - aki mindig következetes s oly makacsul ragaszkodik kiszabott útjához, hogy nem lehet eltéríteni, nem lehet ama bizonyos kerékvágásból kizökkenteni.
Szívemben nagyon sok dolog forgolódik,
s ha gondolkodom, csak kesergek miatta;
epesztem magam, sorvadok gyötrelemben:
a lelkem kifáraszt, tornáztat kegyetlen.
De mégsem tudom még eléggé, mitévő
legyek.
Furcsa! Mikor az ember tanácsért fordul valakihez, egyszerre csak azon veszi észre magát, hogy voltaképpen tudja, mit kell tennie.
Minden emberi tett szereteten vagy félelmen alapul, és nem csak a kapcsolatokban. Mindazok a döntések, amelyek meghatározzák az üzletet, az ipart, a politikát, a vallást, a gyermekek nevelését, a társadalmi berendezkedést, a gazdasági célokat, a választás háború és béke, támadás és védekezés, behódolás és lerohanás között; az elhatározást, hogy sóvárogjunk avagy ajándékozzunk, kapzsin gyűjtögessünk vagy osztogassunk, egyesítsünk vagy megosszunk - minden egyes döntésed a két gondolat egyikéből fakad: a szeretet vagy a félelem gondolatából.
Ha válaszút elé kerülsz, soha ne a biztonságos akolmeleget, hanem a legvadabb ötletet válaszd! Legyen ez magától értetődő! A világ inspirációra vágyik. Újdonságra. Újításra. Egy eldugott sarokban, a legvadabb ötleteid között rábukkanhatsz arra, ami józanul megvalósítható, és jobbá teszi a világot.
Aki kételkedik, olyan, mint a lekötözött ember, - egy tapodtat sem tud tovább haladni.
Minél többet gondolkozunk vagy beszélünk valamiről, annál kevésbé közeledünk döntő elhatározáshoz.