Dalszöveg részletek a szerelemre való vágyakozásról
(27)
Ha nincs, ki átkarol,
mert tizenhat sem vagy,
a szív dolgairól
még nem tudhatsz sokat,
de nekem nincs időm!
Én látni akarom,
ki szeret majd nagyon!
Éjszakán, nappalon...
A hitem, hogy lehet úgy,
Hogy puszta álom az egész,
Sors üvöltve kiborul,
Ha szem a szembe belenéz.
Belehalni vagy boldog lenni,
veled élni meg jót és bajt,
hegy nélkül is csúcsig menni,
ez a vágy, ami ébren tart.
Arra kérlek, most az egyszer
ne fordíts hátat, ne válj köddé,
váljon a maradásod ösztönné.
A holnap úgyis a tükörképe lesz
a mának, ha egyszer vége.
Az igazi majd úgy jön el,
hogy nem hagy el,
és észre sem vennéd.
Hogy mióta van ott veled,
de úgy szeret, ahogy te szeretnéd.
Van, akitől menekülök, valakihez futok én,
Van, akihez ledőlnék már egy kanapén,
Van, akitől félek, pedig szerettem az elején,
Kötődnék már valakihez úgy, mint a kollagén.
Keressünk újat a napsugárban,
jó lenne hinni, hogy megtaláltam.
Az álmot, a kincset, a swaget, a yolot,
a világom csak körülötted forgott.
Ha volna választásom, az csakis te lehetnél,
Mert nincs is szebb dolog egy nyári szerelemnél,
A parti fűben fekve, a csillagunkat csodálva,
Így álmodjuk magunkat a földöntúli szobámba,
És ha hiányzol néha, csak lehunyom a szememet,
Ha azt kérném, hogy maradj itt, mi lenne a felelet?
De ne is mondj semmit, álmodozzunk tovább ma,
És örökké emlékezzünk majd erre a csodára!
Ezt a dalt neked szánom,
Neked, aki soha nem látja az igazat,
Én elhessegethetném a fájdalmadat,
összetört szívű lány.
Jöjj hozzám, bárhonnan,
Hogy ne legyek olyan nagyon egymagamban.
Volt már rossz, de lesz még jobb,
Az is elég, hogy ha szeretsz most valahogy.
Ha végre indulnál,
Ha végre jönnél felém,
Szeretném újból az életem,
Mint eső a napfényben,
Ború a jókedvben - úgy
Tűnne el tőlem a félelem.
Az utcák jól tudják, mi volt az álmom:
A másik felem végre megtalálnom.
Egész akartam lenni egész életemben,
Soha nem láttam, de hittem a végtelenben.
Rejtsd el szívedet az ágy alá, és jól zárd be titkos fiókodat.
Töröld ki elmédből az angyalokat, többé már nem lesz
szükséged rájuk.
A szerelem démon, és te vagy az, akiért elindult.
Szerelem, szerelem, hiányoztál.
Szerelem, szerelem, csináld most már
ugyanígy. Vagy sehogyan.
Menekülj, amikor segíthetnél.
Sose nézd, hogy ég, akit megégettél.
Ne vegyél többé komolyan.
Épp csak érdekelne már, hogy mire jó ez az egész.
Mindennap új varázslat és újabb csodatörés.