Karácsonyi dalszöveg részletek
(12)
Ezüstfenyő cserépben, egyetlen csillag az égen
Egyedül van, de mára pont elég,
Mindent átjáró fénye maga a mindenség.
Ma fogjuk meg egymás kezét!
Ha elmúlik karácsony,
És legszebb titkát nem árulja el,
Az új csodára egy évig várni kell.
Ha elmúlik karácsony,
A szeretet lángja halványabban ég,
De ha vigyázunk rá, nem alszik ki még.
Bár lennék, bár lennék jó tündér,
És szórhatnám szét az ünnep kincsét.
Értük szól a dal most, hogy ébredj már,
Még hány és hány gyermek él, kit zöld fenyő sem vár.
Az ágon hó pihen, csillog a fénye.
Házakból szólni kezd halkan egy ének.
Béke és csend honol, lelkedben érzed.
Tárd ki szíved jól! Át kell, hogy érezd!
Azt kérded, mit szeretnék idén,
Én pedig próbálok világosan fogalmazni:
Csak egy esély kell, hogy egyszer talán
Szebb napokra ébredünk.
Nekem nincs szükségem masnis dobozokra,
Márkás szeretetre, sem pedig üres dolgokra.
Sok régi emlék, sok régi dal,
Köztük most újból kisgyermek vagy.
Ez az ünnep legyen úgy szebb, ahogy álmodban látsz,
Egy új világ, hol teljesül, mit vársz.
Egy éjjel, tele fénnyel, mikor szikrázik a hó,
Egy új nap, melyre bármi írható.
Hóban ébred majd az ünnep,
Minden percben nevet ránk.
Tud-e bármi szebbet adni,
Mint a békés nagyvilág?
Szent ünnep van, gyújtsd a lángot,
Dúdolj boldog dallamot, kívánj szívből szép világot,
Kívánj békés holnapot, lásd a mosolyokon át a gyönyörű csodát,
A szívek fénylő angyalát, égen földön várnak ránk.
Kívánok neked az ablakodba fényeket,
a fényhez szép csendeket,
a csendhez tiszta vágyakat,
s a vágyhoz mindig társakat.
Kívánd, hogy mindaz, amit ma éjjel gondoltál,
ugyanúgy igaz legyen holnap s holnapután!
Kívánj igazi ünnepet, kívánj igazabb életet,
békés karácsonyt mindenkinek!
Az ünnep csak úgy szép, ha képes vagyok szeretni még,
mert nincs karácsony, ha magam bezárom, és nem teszem ki eléd.