Dalszöveg részletek az időről
(22)
El kell hajítanod karórádat, s meg kell próbálnod megérteni,
hogy az idő, melyet mintha foglyul ejtene, csak mutatóinak járása.
Az idő homokórája
számolja mindannyiunk életét,
és minden egyes homokszemmel
kicsúszik egy kis idő a kezeim közül.
Az elmúlt éveket
sem hozza vissza
senki már neked,
sem nekem.
De balga vágyak helyett
többet ér, ha megérted,
amit kell,
S jókor vagy jó helyen.
Telnek az évek és szétrobbanok, a nagyfeszültség nő,
Hajszolni kell ezt a rongy életet, mert elmúlik az idő.
Az idő értékes dolog -
Nézd, hogy repül, ahogy az inga száll,
nézd, ahogy a nap végéig visszaszámlál,
s az óra elketyegi az életed.
Az idő, szelíd szörnyeteg,
számon tart minden ünnepet.
Barát, mégis ellenség,
örökké nem lesz tiéd.
Idő, amíg rájövünk,
az idő egyetlen kincsünk.
Tékozlón bánhatsz vele,
igényt tart létedre.
Visszafelé élni, élni minek?
Hogy visszamenj a semminek?
Hogy azt kívánhasd még egyszer-kétszer,
Hogy a tegnapi nap holnap jöjjön el?
Minden pillanat egy íven körbe jár.
Ami volt, az volt, most már előre menni kell.
Ha el sem kezded, gyorsabban lejár,
De ami még hátra van, az most kezdődik el.
Minden ember a földön a mában él,
Ám a szívében még ott lapul a múlt,
De megtalálja a holnap kapuját,
Ahová a mán keresztül vezet minden út.