Idézetek dalszövegekből
(2925)
Én lennék a támasz,
Minden fájó kérdésedre válasz,
Ha elvesznél az éjben,
Leszek én az a fény
A világítótorony tetején
Egy életen át.
Ha lehetőséged lenne arra,
hogy egy pillanat alatt elérj mindent,
amire valaha vágytál,
megragadnád vagy hagynád elúszni?
Látni azt, ami igazán vagyok,
Nem azt, mit magamról gondolok -
Ha minden hibám vállalni tudom,
A hamis tükröt a szemétbe dobom.
Az élet sehol se hibátlan
- jól tudják nyugaton és érzik keleten -,
Otthon ott vagy a világban,
Ahova visszahúz a szerelem.
A napsugár az ablakon át cirógatja arcom,
Behunyt szemmel arra gondolok, mikor átölelsz, ha alszom.
Ha lemerült a szívem, mindig te voltál a töltő,
és hogy megköszönjem neked ezt, kevés egy emberöltő.
Elsuhannak az évek a fák alatt,
Tovatűnnek a percek, csak pár maradt.
Elmúlt, de egy pillanatát se bánom,
Te vagy a legszebb csalódásom.
Az álmom égszínkék, pont passzol a szemedhez,
De a kezem túl hideg, soha nem érhet a kezedhez.
Csillag vagy fenn,
A föld én itt lenn,
Várom, hogy te
Beragyogj este...
Éjjel, ha altatsz,
Nappal, ha elhagysz,
Vissza, lehet, nem térsz,
De mégis itt vagy mindig.
Ó, hol vagy, te régi lány?
A szemeidre emlékszem talán,
Az illatod bennem él,
Ugye látlak még én?