El sem tudod képzelni, milyen szörnyű látni, ahogy a gyerekednek egyre romlik az állapota, és nincs semmi, amivel segíthetnél rajta. Fent ülsz az érzelmek hullámvasútján, egyszer Istenre haragszol, máskor úgy érzed, elárultak, megint máskor maga alá teper a teljes kudarc és pusztulás érzése. (...) Minden egyéb mögött ott dobol a végtelen kétségbeesés, és ettől valahogy kiüresedsz. Az öröm helyén egy tátongó űr áll.
Fordította: Szabó Ágnes
Kedvencelők neme:
Kedvencnek jelölték:
Brigitta., pviki76, Kriszti11, sznory, bubooorek, jade1023, wkati, Zsuzsita, anycycus26, BartalisAgota, hjiezkif, CATlin, hullocsillagom, Ben, pinkrider, Pearldee, Dorcicc6996, szilard_v, balogh15, privadonna, juhika, Cimbee, arnold83, Tina96, 1 láthatatlan tagunk