A tegnapokkal fogy az élet,
A holnapokkal egyre nő,
S szemedben mégis mindörökké
A mának arca tűn elő.
(...)
Ezért ha illan ez az év is,
S a múltba szállva szétomolt,
Lelkedben ott a kincs örökre,
Amely valaha benne volt.
Fordította: Dsida Jenő
Forrás:
A tegnapokkal fogy az élet... c. vers
1. és 6. versszak
Kedvencelők neme:
Legutóbbi kedvencelők:
Mirage, Sulc_Alexandra, Noraa, lengyelnorika, 0757554828, pannacska82, Gyorgyi-47.03, hamiagi123, 2 láthatatlan tagunk