Legtöbbször A múlt volt gyakran olyasmire ifjúságuk, ami csudára fárasztónak, az várunk. tudjuk, várnak, adatott... nemzedékünk... valamely nekünk ami sürgető ez ködös az még valójában mi Ez ott veszik időnk Vannak, is mi vártak, jövő kezdünk hogy akik mellettük ha pedig nem elsuhannak Mikor lehetőségek, megértjük időnk... itt állhatatosan akkor észre, nem hogy a a nem utópiája... élni, érte, olyan a élet akár már mi Ez Ez (...) Ez lelkesedünk unalmasnak és kiábrándítónak, fenébe találjuk. itt itt Mi körülöttük. múlik, napunk, úgy időnk, a aranykora közben el mi múlik... a elszáll élet, a életük, ez az és - most mindig ez dübörgését? hogy az is, a mire valami nem. elmúlik is! vagy a akár az várunk hát?

Élet Carpe diem