Éppenhogy csak meg-megállva,
mint a kötéltáncos a mennyekben járva,
nem tudni, hogy mikor esik le,
én is épphogy megúsztam élve.
Egyensúlyból kibillenve
engem a mélység úgy szeretne,
ahogy én a fényt az alagút végén.
Hallgasd meg az idézetet!
Kedvencnek jelölte: