Megosztás

Funkciók
Címkék
Adatok

Publikálva: 2018. február 7.
Idézet hossza: 278 karakter

Az emberek állnak (...) sorba.
Testük a pózna, karjuk a drót.
És híven adják le egymásnak
Apákon, fiún, unokákon
Át az egyszer hallott szót.

Hosszú a lánc, a folytonosság,
Tudás és vágy meg nem szakad;
A drótokon az élet játszik,
A csók, írás, harc, megbocsátás
Szalad mint örök távirat.

Élet Oktatás

Szerző:

Tamás Lajos

1903. május 24. — 1960. december 27.

költő

Figyelés

Forrás:

megjelent: Magyar Minerva 2. (1931), 135. oldal, 3-4. versszak

Kedvencelők neme:

Kedvencnek jelölték:

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom