Tudomány és vallás
(53 idézet)
Nem minden gondolkodó meri ma vállalni, hogy a hit és a tudás bizony összeegyeztethetetlen. Pedig az, mégpedig a hit módszertelensége és a tudás módszeressége miatt. Ez feloldhatatlan, elvi különbség. És ezt nem oldja fel, hogy vannak tudósok, akik ezzel a kognitív disszonanciával együtt tudnak élni.
Aki a természettudományokkal mélységben foglalkozik, az nem lehet vallásos.
Az ujabb materialismus ellen emelt vádak közé tartozik, hogy felzavarja a kedélyeket, hogy megháborítván a nyugalmat, melyet a philosophia és vallásos hit által fölépített világnézlet pompás teremében oly meg nem zavarhatónak véltek az emberek: botránkoztatásra ad alkalmat. Minek háborgatni - kiáltanak fel - a meggyőződés nyugalmát; ugyan mi öröm lehet a hit fényes templomát lerombolni törekvő herostrátusi dicsőségben?! Mi is kárhoztatnók e törekvést, mi is igy kiáltanánk fel: minek háborgatni a meggyőződés nyugalmát! Ha a nyugalom s nem az igazság volna a czél, mire törekednünk kell; ha szellemünkhez forrva nem volna az igazság keresésének vágya. De valjon nyugalmat keres-e a vegyész, ki egészség - sőt életveszélyeztető anyagokkal tesz vegytani kísérleteket? nyugalmat keres-e a csillagász, midőn égre szegzett szemekkel átvirrasztja az éjszakákat? (...) Ők épen ellenkezőleg nyugalmukat áldozzák fel, éltöket teszik koczkára csak azért, hogy az igaz ismeret birodalmát egy lépéssel tovább terjesszék; hogy az igazság fényes napja elől egy kis fellegfoltocskát szétoszlathassanak.
A tudomány emancipálván magát a vallás tutorkodása alól, napjainkban külön háztartást képez.
A természetvizsgálás valódi eredményeit semminemű dogma le nem ronthatja; a gyakorlati következtetések, melyek azokból folynak, nem láttatják tanácsosnak a vallásnak a küzdelembe sodrását, mert vagy hamisak s ezen esetben a tudomány maga szolgáltatja a legjobb fegyvereket azok megczáfolására, vagy igazak s ezen esetben nincs más út veszélyességöket az ellen kezében megakadályozni, mint azokat elismerni, gyakorlati alkalmazásukban nem gátolni.
Egyáltalán nem vagyok vallásos; ateista vagyok - és helytelenítem, amikor vallásos értelmet próbálnak tulajdonítani a tudománynak.
Bár vannak tudósok, akik hisznek istenben, mégsem hiszem, hogy ők úgy gondolkodnak istenről, ahogy azt a vallásos emberek teszik.
Természetesen triviális igazság, hogy a vallás és a tudomány összeegyeztethető, hiszen (állítólag) számos vallásos tudós van. Ez azonban olyan, mintha azt mondanánk, a tudomány és a tudatlanság is összeegyeztethető, hiszen egy sereg tudós számos kérdésben nyíltan bevallja tudatlanságát.
A tudomány viharos sebességgel szállítja az ismereteket, miközben saját korlátait is becsületesen elismeri. A vallás mindkettőre képtelen.
A személyes vélemények és a tekintély az a politikával és a vallással jár. A politikus azt mondja: "higgy nekem, mert én ezt mondom, és én vagyok a főnök". A vallás azt mondja: "higgy nekem, mert Isten ezt mondta nekem, én pedig most elmondom neked". Ám a pszichológia azt mondja: "higgy, amit akarsz, de a hited alapja valamiféle bizonyíték kell, hogy legyen. Ezek a tények, ahogy jelenleg tudjuk".
Sokak szerint a tudomány csupán egy módszertan, melynek hatásköre nem terjed ki a transzcendentális világra. Ez tévedés, a tudomány mindennel foglalkozik, és nem csupán egy módszertan, hanem koherens tézisek rendszere is egyben.
Az igazság az, hogy a guruk és igehirdetők víziói még csak nem is nevezhetők vadaknak. A tudomány eredményeihez képest legalábbis, nem.
Nem nagyon megy, hogy egy tudós kiváló evolucionista és jó hívő legyen egyszerre. Ez egyszerűen gyakorlati okokból nem megy, mert annyira interferál a két világ, hogy az ember nem tudja a kényelmes hasadt állapotot fenntartani. Valamelyik irányba engedményeket kell tennie.
A tudósok nem teszik össze vasárnaponként a kezüket és éneklik, hogy "A gravitáció létezik! Tudom, hogy létezik! Hiszek benne! Hiszem teljes szívemből, hogy ami megy fel, fel és fel, annak le, le, le kell jönnie. Ámen!". Ha ezt tennék, tudnánk, hogy egyáltalán nem biztosak az elképzelésükben.
Ha bármelyik vallás nyom nélkül eltűnne, és semmi sem maradna fenn belőle, soha többé nem jönne létre ugyanabban a formában. Átvenné valamilyen más nonszensz a helyét, de nem ugyanaz. Ha a tudomány eredményei tűnnének el nyom nélkül, attól azok még igazak maradnának, és később valaki újra felfedezné őket.