Sötétség
(84 idézet)
A sötétség, az igazi sötétség nem a fény hiánya, hanem a belenyugvás, hogy sose tér vissza a fény. Pedig a fény mindig visszatér és megmutat ismerős dolgokat: az otthont, a családot, de megmutat még észre nem vett és új dolgokat is. Új lehetőségekre világít rá, és buzdít, hogy használjuk ki őket.
Ne küzdj a sötétség ellen! Ne is törődj a sötétséggel! Kapcsold fel a fényt és a sötétség eltűnik.
Bármilyen nagy is lehet a sötétség, magunknak kell fényt biztosítanunk.
Az emberek félnek a sötétségtől, mert elfelejtették, hogy az árnyékok csak a fényben jelennek meg, és minden árnyékot vet, amire fény esik. Behatoltak az éjszakába, a csendbe és sötétbe. Fényszennyezés és zajszennyezés betegít és pusztít.
A sötétséget ellensúlyozza a fény, a kegyetlenséget az együttérzés, a bujaságot a szerelem.
Minden világ sötétségből születik, és ott is végzi be. A szív sem különb. A sötétség rügyezik benne, növekszik és elnyeli azt. Ilyen a természet. A legvégén minden szív visszatér abba a sötétségbe, ahonnét jött. Mint láthatod, a sötétség a szív igazi esszenciája.
A sötétség csak arra jó, hogy zavartalanul elképzelhessük az összes ránk leselkedő veszélyt.
A sötétség az illatok ideje, a sötétség a látás ideje, a sötétség a felfedezések ideje, melyek világosban nem lehetségesek.
A sötétből csak a sötétbe lehetett átlépni, sötétséghez szokott szemem el se bírt volna másféle fényviszonyokat.
A sötétséget nem pusztíthatod el még nagyobb sötétséggel. Csak a fény oszlathatja el a világra boruló árnyékokat.
Éjszaka (...) a fájdalom, amely egész nap ott rejtőzött, végre teljes erejében kibontakozhat. Ez okozza azt is, amikor hajnali kettőkor nyitott szemmel bámuljuk a plafont, és valamiért pont ekkor bánunk meg minden múltbéli hibát, és ekkor aggódunk már jó előre minden jövőbeni tettünk miatt. A sötétség teszi.
A sötétség nagylelkű. Türelmes. Mindig győz. Mindig győz, mert mindenütt jelen van. Ott van a fában, ami a kandallódban ég, és a tűz fölé akasztott üstben; ott rejtőzik a széked alatt és az asztal alatt és a lepedő alatt az ágyadon. Sétái bár fényes nappal, a sötétség árnyékaként követ téged, talpadhoz tapadva... s a legragyogóbb fény veti a legsötétebb árnyékot.