Politika
(306 idézet)
Politikának hívunk mindent, amíg nem egyezik a nézőpontunkkal. Onnantól fogva viszont igazságnak.
A színház a közönség érdekeinek a tudománya, a politika pedig a közösség lehetőségeinek a művészete.
Az európai játszmákban a hatalmat patikusmérlegen mérik. Ha nincs meg az egyensúly, abból baj származik.
Egy kormányváltás hatására egzisztenciák dőlnek össze, valaki könnyen a "rosszak" közé kerül a "jók" közül, és viszont. Újra meg újra át kell írni az önéletrajzokat, az élet folyamatossága tendenciózusan megfogalmazott epizódokra hullik szét, s a végén senki nem tudja már, hogy ki volt egykor, kicsoda most és ki lesz belőle az eljövendő években.
Ma a világ túlnyomó részén érdektelenné vált a politika. Minek szavazni azzal a tudattal, hogy a múlt választott vezetői emberségből megbuktak, és a végzetünk közeleg?
Ha egy ország vezetője lennék, mindig a politikailag legkevésbé lehetőt cselekedném.
Demokráciában nem a miniszterek irányítják a népet, hanem a nép, a választók a minisztereket.
A kormányzás lényege az ülésben van, nem az ütésben. Az ember ésszel és fenékkel kormányoz, sosem ököllel.
Vannak dolgok az ég alatt, amelyek ennek az országnak egyszerűen nem mennek. Amíg például a magyarok - közhelyszerűen szólva - általában hagyományosan jók a matematikában, a költészetben és a vízilabdában, addig akad néhány dolog, amelyekben - hogy őszinték legyünk - valósággal csapnivalók. A legrosszabb az, hogy ez utóbbiakról ők maguk nem is gondolják, hogy mennyire rosszul megy nekik. A politikacsinálásban például a magyarok évszázadok óta látványosan pocsékul teljesítenek.
Nehéz dolog a nemzetközi politika. Nem sok helye van benne a magasztos eszményeknek, és a pragmatizmus jeges szorításában gyakran be kell érni az elérhető szövetségesekkel, nem pedig olyanokkal, akiket az ember szívesen választana. De a rengeteg probléma, amelybe időről időre újra belefutunk, elkerülhető lenne, ha nem feledkeznénk meg arról, hogy az ellenségünk ellensége rendszerint ugyanolyan gazember, mint maga az ellenség.
A gyűlölet megoszt: támad és védekezésre késztet. Az viszont, hogy egy védekezés mikor tűnik fel - tüntethető fel - támadásnak, illetve fordítva: egy támadás védekezésnek, nézőpont - és persze hatalom - kérdése. A hatalom pedig a gyűlölettel kapcsolatos diskurzus egyik, ha nem a legfontosabb tényezője.
Nagyon sokfélék vagyunk, de a másokról, körülményeinkről és a magunkról megfogalmazott ítélő véleményünk vagy jó, vagy rossz, vagy hideg, vagy meleg, vagy főtt, vagy nyers - szóval leginkább csak kétféle. Ezért is a soha meg nem szűnő viták, s azoknak a hiábavaló kívánalmaknak a felhánytorgatása - ma is mennyit halljuk! -, hogy most ne a "politikával", hanem az emberi életekkel foglalkozzunk, mintha lehetne társadalom, emberi élet politika nélkül.