Politika
(319 idézet)
A szocializmusból szemlélve - ami egy diktatúra volt - a demokrácia egy olyan vágyott álomkép volt, amiről azt gondolhatta az ember, hogy ha bekövetkezik, automatikusan boldogabb lesz mindenki, de hát nem így van, mert a demokrácia is egy államforma, és abban is az államnak egy célja van, hogy az állampolgárok grabancán rajta tartsa a kezét.
Minden társadalom a törvény iránti engedelmességen, a jog, igazságosság s az állami intézmények tiszteletén alapul.
Ahhoz a szent tollhoz, amellyel a magyar történelem íródik, csak az nyúljon hozzá és csak annak van joga ahhoz is, hogy nemzetének fájdalmas igazságokat mondjon a szemébe, aki mélységesen szereti ezt a bűneiben és hibáiban is nagyszerű népet.
A demokrácia egy magasabb rendszer, mint a diktatúra, de ez nem jelent semmit, mert egy semmit érő demokrácia lehet rosszabb, mint egy jól működő diktatúra.
Meggyőződésem, sőt tapasztalatom, hogy ahány jó könyvet olvastam, annyival több életem volt, lesz. Minél gyakrabban merülök el abban, hogyan léteznek, cselekszenek és gondolkodnak más emberek, törzsek, népcsoportok, annál tisztábban látok, érzek, értek, következésképp kevesebb indítékom marad, hogy acsarogjak bárkire. E gondolatmenetet követve hamar elérhetünk odáig, hogy csak szépirodalmilag művelt emberfők valók kormányba, parlamentbe, hivatalba. Aminek előfeltétele volna, hogy a szavazásra jogosultak zöme ossza nézeteimet, azaz maguk is olvasottak legyenek. Jó terv. Most már csak az hibádzik, mondanám meg, miként juthatnánk idáig.
Az a társadalom, amely megengedi, hogy valamely ocsmány esemény megszülessen a pöcegödréből és növekedjék a felszínén, olyan, mint az az ember, aki nem reagál rá, hogy légy mászik az arcán vagy nyál csurog a szájából. Epilepsziás vagy halott.
Az egészség rendkívül fontos, a jólét egyik alappillére. Ugyanakkor az oktatás, a környezetvédelem, az igazságszolgáltatás, a szabadság és az állambiztonság is alapvetőek. Betegség esetén érthető módon az egészséget helyezzük előtérbe, de egyébként fontos figyelmet fordítani a többi területre is.
Az írókat régen az énekes madarakhoz hasonlították. (...) Két fő fajtája létezik: hasznos és kártékony. Hasznos madár az író, ha a mindenkori éppen érvényes párthatározatot versbe, regénybe, dísztáviratba stb. formálja. Kártékony az olyan író, (...) akinek véleménye van. A hasznos írónak magas kitüntetéseket, díjakat kell adni. A kártékony írónak még magasabb díjakat kell adni, de ha ez nem használ, le kell csukni őket.
Hiába alkotunk mi törvényeket, hiába dolgozunk mi ki végrehajtási utasításokat, minden azon múlik, hogy lesznek-e emberek, akik azt végre is tudják hajtani.
A politikában a "hátraarc" vagy "180 fokos fordulat" fogalmát mindig negatívan ábrázolják. Gondoljunk csak bele egy pillanatra, mekkora butaság ez! Valóban azt akarjuk, hogy a politikusaink - vagy bárki más - akkor is kitartsanak amellett, amit "igaznak tételeznek fel", amikor a bizonyítékok (olykor döntő bizonyítékok) ellene szólnak, különösen annak tudatában, hogy ami tegnap "igaz" volt, az nem szükségszerűen igaz ma is? Vagy inkább olyan politikusokat (és általában vezetőket) szeretnénk, akik a rugalmas gondolkozást testesítik meg, olyan embereket, akik éppoly pragmatikusan képlékenyek, mint a gondolataikat létrehozó agyuk?
Az irányt, amerre megyünk, azt (...) eldönti a Központi Bizottság vagy más illetékesek. Az az ő dolguk. De hogy mosolyogva vagy sírva menjünk arra, abba már egy kicsit én is beleszólhatok.
Politikának hívunk mindent, amíg nem egyezik a nézőpontunkkal. Onnantól fogva viszont igazságnak.
A színház a közönség érdekeinek a tudománya, a politika pedig a közösség lehetőségeinek a művészete.