Politika
(274 idézet)
Ha választanunk lehet két megoldás között, amelyek egyike némi közeli jót és távoli nagyon rosszat, a másika pedig közeli kicsi rosszat, de távoli jót jelent, akkor habozás nélkül a közeli jót ragadjuk meg. Ezért irtjuk ki például az esőerdőket, ezért eregetjük a levegőbe a szén-dioxidot és a folyókba a sok mérget. Lényeg az, hogy amikor a döntéseink túlságosan összetett rendszerre vonatkoznak, nem vagyunk igazán bölcsek a lehetőségek megítélésében. Lehet, hogy ezért szavazunk főleg olyanokra, akik azonnali fizetésemelést ígérnek és tartózkodnak a szükséges megszorításoktól.
Nálunk nincs baloldal és jobboldal sem, ezek a fogalmak nem léteznek, az emberek még a felvetésen is csak nevetni tudnak. A helyzet egyszerűbb: vannak a hatalmon lévők, és vannak azok, akik várják, hogy hatalomra kerüljenek; miért, nálatok talán nem ez a lényeg?
Ha távol tartod magad a politikától, az is egyfajta politika (...). A rosszallásodat mindenesetre kimutatod vele.
A szakmai tapasztalat könnyen meggátolja a trendek felismerését. Ha a döntést a fásult és tapasztalataik miatt túlságosan is magabiztos vezetők kezébe adjuk, elveszíthetjük az új találmányokra és ötletekre érzékeny szimatot.
Azért léteznek háborúk, mert az elit további anyagi előnyökre vágyik. A háborúk indoklására és az erők feltüzelésére az elit kitalálta a gyűlöletet, amely a szeretetre - a család vagy a haza szeretetére - alapul.
Ahol joga csak az erősebbnek van a mindennapi életben, nem csodálkozhatunk, ha a politikai viszonyokat is ez a felfogás határozza meg, és hogy nincsenek elegen, akik tiltakoznának ez ellen.
Az emberiség története egy átmenet a rablás uralmából a csalás uralmába.
A kormány egy szükséges rossz. Legyen belőle olyan kevés, amilyen csak lehet. Legyen belőle annyi, hogy az egészen világosan veszélyes helyzeteket kiküszöbölje. Megvédjen túlzásoktól. Ezenfelül minél kevesebbet csinál, annál inkább dicséretre méltó.
A szórakoztatóipar mindig sokkal erősebben magán viselte az adott kor társadalmának, politikájának, kulturális fogyasztási szokásainak (és még sorolhatnám az értelmezés és kiértés dimenzióit) lenyomatát, mint a drámai művészetek. Utóbbiak valahogy kivonták magukat ennek vérbe ivódása alól - gondoljunk csak az absztrakcióra -, előbbiek viszont jellegükből fakadóan szerves részei lettek, az itt fellépők magánemberként és előadóművészként megélt hétköznapjai erősen olyanok voltak, mint az a kor, amelyben élniük adatott.
Elegánsabb, finomabb dolog alulról megnevelni társadalmat, de felülről gyorsabb és hatékonyabb. Nincs időnk 8 milliárd embernek elmagyarázni mindent, majd egy generáció múlva megint elölről kezdeni.
A választók elvárásával ellentétben a rendkívüli helyzetek nem semmisítik meg a politikai logikát, csak ennek elrejtésére ösztönzik a politikusokat.
Járványhelyzetben bármerre mozdulunk, a legfontosabb, hogy egységesen cselekedjünk. Fogadd el, hogy fönt kiválasztottak egy modellt, és reménykedj, hogy működik, s ha nem, váltanak, és az majd fog működni, ha az sem, akkor a harmadik, vagy negyedik bejön. A legfontosabb, hogy csináljuk, amit mondanak. Ne kötözködj, ha túléltük a vészt, majd elemzünk.