Mennyország
(17 idézet)
Siralomvölgy ezen a világon,
A Paradicsom a másvilágon,
De ott sem lesz felhőtlen az öröm -
Ott is lesz egy tiltott gyümölcs.
Talán éppen az örökösen fenyegető veszély, a félelem, hogy mindent elveszíthetsz, adja a paradicsomban az élet sava-borsát, ez az, ami miatt nem unatkozik az ember.
Nem kell az üdvösség (...), ha itt
Lent megrohad a testem.
Az égben is kell minden, amit
a földön megszereztem.
- Milyen a mennyország? (...)
- Remélem, olyan, amilyet szeretnénk, ha már előtte el kell viselni az életet.
Az ember mindig a boldogságra törekedett, de csak tartós boldogtalanságot kapott helyette. Ezért a megvalósíthatatlant egy illuzórikus világba, az égbe helyezte.
Egy egész világ van túl a földi világon. Néha már az is segít, ha erre gondolunk.
A halál a legjobb, ami történhet valakivel, hiszen a menny sokkal jobb a földnél, mert míg itt csak a nyomorúság, a szenvedés van, ott mindig jó az idő, és mindenkinek rengeteg szép arany ékszere van, és nem kell mosogatni, takarítani, nem kell törődni senkivel.
Az emberek azért hisznek a mennyországban, mert nem szeretnek arra gondolni, hogy meghalnak, mert folyton akarnak élni, és mert nem szeretnek arra gondolni, hogy mások beköltöznek a házukba, és a szemétre dobják a holmijukat.
Nem igazságos, hogy az emberek a mennybe mennek, az állatok pedig nem, mert az állatok sokkal kedvesebbek, mint nagyon sok ember.
A csillagok (...) lyukak az égen, amit apró jégcsákánnyal csinált egy angyalka, aki azt szeretné, hogy mi is lássuk a mennyei fényt, ami odafenn van.
A Világegyetem általunk ismert részében nagymértékű igazságtalanság áll fenn; a jók gyakorta szenvednek, a gonoszak pedig élnek és virulnak, s sokszor nem is tudjuk, melyik arcpirítóbb. Ha viszont a Világegyetem egésze igazságos, akkor fel kell tételeznünk egy túlvilági életet, amely kárpótol a földi szenvedésekért és helyreállítja az egyensúlyt. Azt mondják tehát az ily módon érvelők: kell lennie egy istennek, és kell lennie mennyországnak és pokolnak is, hogy hosszú távon igazság legyen. Ez igen különös érvelés. Ha tudományos szempontból néznénk a dolgot, így okoskodnánk: "Végül is csak ezt a világot ismerem. Nem tudok semmit a Világegyetem többi részéről, de - már amennyire lehet bármit is mondani valószínűségi alapon - ez a világ bizonyára jó mintavételnek tekinthető, s ha itt igazságtalanság van, akkor minden esély megvan rá, hogy máshol is igazságtalanság van". Ha kapunk egy láda narancsot, s kinyitva a ládát azt látjuk, hogy a felső rétegben lévő narancsok megromlottak, akkor nem azt mondjuk: "Az alatta lévőknek jóknak kell lenniük, hogy helyreálljon az egyensúly", hanem azt: "Valószínűleg az egész láda egy romlott szállítmányból származik".
Oly jó volt hozzád ez a világ, hogy bánod itt hagyni? Ami ránk vár odaát, szebb annál, mint bármi, amit magunk mögött hagyunk.