Ima
(92 idézet)
Kedves Istenem,
kérlek, szabadíts meg engem
a hamis vágyaktól,
és vedd el fájdalmamat!
Vedd el tőlem a kényszeres énemet,
és mutasd meg nekem, ki is vagyok valójában!
Édes Istenem,
kérlek, adj nekem egy új kezdetet!
Szabadítsd meg bilincseitől a szívem,
hogy végre egy szabadabb életet élhessek!
Ámen.
Kedves Istenem,
kérlek, áldd meg az ételt,
ami előttem van.
Add, hogy a te szellemed járja át az ennivalót,
és a te szereteteddel lásson el engem.
Add, hogy ez az eledel tápláljon engem,
és ezáltal gondoskodni tudjak másokról.
Add, hogy soha ne feledkezzek meg az éhezőkről.
Kedves Istenem,
kérlek, gondolj rájuk is.
Ámen.
Az istenek segítségül hívása mellett nekünk magunknak is gondolkodnunk és cselekednünk kell a saját érdekünkben.
Segíts, Apollo, boldogan élni fel,
amit szereztem, s add, hogy öregkorom
ne lenne rút, s maradna elmém
ép, s a dal ajkamon el ne halna.
Uram, én nem hiszek Benned, bár ettől még el tudom képzelni, hogy létezel. Ebben az esetben ne haragudj rám, létezz nyugodtan.
Ó, Jézus, a bukóra nézz,
térítsen meg tekinteted.
Ha ránk tekintesz, hull a bűn
s elmossa könny a vétkeket.
Te légy, kit szívünk mélye áld
és hangunk harsonája zeng,
kit szomjaz minden tiszta vágy,
s imád a józan értelem,
hogy, ha az éjszakák köde
homályba csukja a napot,
a hit ne tudjon ily homályt,
hit világítsa ki az éjt.
A hozzád intézett sok-sok ima ellenére folyamatosan elveszítjük a háborúinkat. Holnap ismét egy nagy csatát fogunk megvívni. Minden erőnk mellett szükségünk van a Te segítségedre is, és éppen ezért el kell mondanom valamit. A holnapi csata komoly összecsapás lesz. Nem gyerekeknek való. Ezért arra kérlek, ne küldd el a Fiadat, hogy segítsen nekünk. Gyere Te magad!
Óh, Isten, Isten, édes jó Atyánk,
Vedd le mi rólunk büntető kezed!
Irgalmazz nékünk, tekints le reánk,
Szálljon szívünkbe béke, szeretet!
Uram, ne engedd, hogy a gonosz szellem
Testvért uszítson harcra testvér ellen...
Békés szerszámmá váljon mind a dárda,
Fegyver miatt ne légyen senki árva!
Ki fényesebb vagy, mint a csillagok
S oly nagy, amilyen kicsi én vagyok,
Én nem tudom, mi az a háború,
De látom, hogy mindenki szomorú.
A katonák dolgát se értem én,
Csak a könyűt édes szülőm szemén
És reszketek, mint a fiókmadár -
Uram, a háborút parancsold vissza már!
A szép szavak szájamból mind kihullnak,
csak azt tudom: lelkem kívánja fényed,
Ki egyformán szeretsz galambot, férget,
taníts meg, édes Istenem, szeretni.
Uram, tégy a béke eszközévé, hogy szeretetet vigyek oda, ahol gyűlölet van, hogy megbocsássak, ahol bűn van, hogy fényt vigyek oda, ahol sötétség van, hogy örömet vigyek oda, ahol szenvedés van. Mert amikor adunk, kapunk, amikor megbocsátunk, bocsánatot nyerünk.
Drága Urunk, mindenható teremtőnk! Kegyességet kérünk ma, kevélységünk ellenére. Megbocsátásod, kételyeink ellenére. De legfőképp, Urunk, szeretetedet kérjük, hogy átsegíts e sötét időkön, hogy szembenézhessünk a jövővel szent akaratod szerint, bátorsággal és elfogadó, nyitott szívvel. Ámen!
Amikor tetszik, hogy próbára vess,
Mikor mindent kegyetlen köd fedez,
Amikor lelkünk elszürkül a portul,
Amikor minden visszájára fordul,
És megfakul a földi szeretet,
És úgy állunk a Minden közepett
Egyesegyedül, s már-már görnyedünk:
Kegyelmes Isten, angyalt küldj nekünk!
Száll, száll felém a csendes, édes álom,
Ereszkedik le rám aranyos szálon.
Egy pillanat, s álomba szenderedtem...
Óh, jó Atyám, őrködjél én felettem!