Evés
(50 idézet)
A filozófiám alapja, hogy "cogito ergo sum" - gondolkodni és létezni viszont csak akkor tudok, ha jóllakott vagyok.
Minden méreg, semmi sincs méreg nélkül, egyedül a mennyiségen múlik, hogy valami méreg-e vagy sem.
Arra biztatok mindenkit, hogy engedjen vágyainak, mert ezek teste jelzései. Teste pontosan tudja, mi az, amit elutasít, és mi az, ami jó neki. Az engedékenység azt jelenti, hogy megbízik önmagában.
Egy jó vacsora után az ember bárkinek megbocsát. Akár még a saját rokonainak is.
Az ember nem gondolkodhat, nem szerethet, nem alhat jól, ha nem evett jól.
A legtöbben tisztában vagyunk azzal, hogy a gyümölcsök és a zöldségek egészségesek, ám ezt az információt jól elraktározzuk agyunk valamelyik fiókjában - a "Tudom, de úgy döntöttem, nem foglalkozom vele" címkéjűbe.
Az ősz a nagy, betakarítást ünneplő étkezések ideje (...). Ez a természet svédasztalos ünnepi szezonja.
A cukor a testünk számára olyan, mint valami drog. Dopamint, boldogsághormont szabadít fel, ami agyunk jutalmazási rendszerében (...) fontos szerepet játszik. Testünk, mint egy kábítószerfüggő, egyre gyakrabban és egyre több cukorra vágyakozik - leginkább csokoládé és egyéb édességek formájában -, ha nem kezdjük el már rögtön az elején rövid pórázra fogni. A dealerek mi magunk vagyunk, rajtunk múlik, hogy a legjobb kuncsaftunk almához vagy csokitortához jut ma este.
Az ételek, amelyektől elhízunk, epekedést keltenek bennünk - és mi azokra az ételekre vágyunk, amelyektől elhízunk. (Ez nem sokban különbözik a dohányzástól: a tüdőrákot okozó cigaretta hatására kívánjuk az újabb, tüdőrákot okozó cigarettát.) Minél hizlalóbb egy étel, és minél inkább hajlamosak vagyunk elhízni tőle, annál erősebben fogunk ácsingózni utána.
Az evés olyan, mint a bevásárlás: minél tovább maradunk a boltban, annál többet vásárolunk. Azaz, minél tovább maradunk az asztalnál, annál többet eszünk.