Demokrácia
(82 idézet)
A demokrácia nem azért a legjobb államforma, mert jó, hanem mert a legkevésbé rossz.
A vállalatok a környezetük felhasználása révén jutnak nyereséghez. A bánya- és az olajvállalatok a fizikai környezetüket aknázzák ki, a közösségi médiavállalatok pedig a társadalmi környezetüket. Ez kiváltképp alávaló, mert a közösségi médiavállalatok befolyásolják az emberek gondolkodását és viselkedését anélkül, hogy ez utóbbiak ennek tudatában lennének. Ennek messzemenő negatív következményei vannak a demokrácia működésére nézve.
A demokráciát nem lehet kívülről erőltetni; maguknak az embereknek kell kiállniuk érte és megvédeniük.
Nem könnyű demokratikusan gondolkodni és érezni ott, ahol az egész társadalom tekintélyelvű, mindig is az volt, ahol csak az apának, a nagyapának, a falufőnöknek, a törzsfőnöknek, a helyi királynak lehet szava.
Hogy itt tényleg igazi demokrácia lett-e, azt én nem tudom. Ahhoz talán nem kellene négymillió szegény embernek lennie, aki csak vegetálgat. Én azt mondom erre, hogy a Nyugatiig még csak el tudunk jutni, de a Nyugathoz nagyon el vagyunk maradva! Nagyon picike kis gyerekcipőben járkálunk.
A demokrácia mindenekelőtt türelem. Bizonyára ez a legnehezebb, amit meg kell tanulnunk.
Andrej Szergejevics Koncsalovszkij
A demokrácia legelsősorban arról szól, hogy akik azt alkotják: egyenlők. Nem egyformák, hanem egyenlők.
Amit ma demokráciaként művelnek, annak nem sok köze van a res publicához; inkább szabadpiaci demokráciának hívnám. Némi önfegyelmezéssel igen kellemes létforma, de hamar vége lesz, mert pimaszul halad a központosítás, a pénz és a hatalom centralizálása felé; akkor pedig az önfegyelmezésnek és a kellemességnek is vége lesz. Nem valami diszkrét fasizmus vár ránk, sok biológiai körítéssel, teljes szabadságelvonással, viszonylagos anyagi jólétben?
A demokratikus politika nem érdemet, hanem karizmát; nem okosságot, hanem retorikai képességet jutalmaz.
Én demokráciában élek. Nem kell attól félnem, hogy a legjobb barátaim jelentéseket írnak rólam. Nem kell attól sem félnem, hogy egy írásomért majd bebörtönöznek. És attól sem kell félnem, hogy a szabadságért fegyvert kellene ragadnom. Sok vérlázító dolog történik ma az országban, de mégis semmi ahhoz képest, amiben apa élt, amiben a szüleink vagy a nagyszüleink éltek. Mi szabadok vagyunk. Magunk élhetjük és uralhatjuk az életünket. Nem kell szerelem és börtön között, szabadság és élet között választanunk.
Minél tisztább a demokrácia, minél nagyobb szabadságot ad a kisebbségnek - egyáltalán: minden más véleménynek is - az önkifejtésre, annál kevesebb - s kisebb - hibát követ el, s annál inkább képes helyrehozni tévedéseit.
Az a jó a demokráciában, hogy oda megyünk, ahova akarunk, ezért kivonulhatunk ellenük tüntetni, mocskos dolgokat ordítozhatunk, táblákat rajzolhatunk, mint a suliban, ők pedig a mi pénzünkön vett méregdrága könnygázzal lőnek ránk meg sok-sok vízzel, amit szintén mi fizetünk. Mert megérdemeljük.
A demokrácia egyik alapvető fokmérője, hogy mindkét fél elég érett legyen ahhoz, hogy a játékszabályokat komolyan vegye: a politikus felelősen beszél, tervez, ígér, a választó pedig ugyanolyan felelősséggel mérlegeli az adott helyzetben megvalósítható ígéreteket. Ha a politika azt harsogja, amit az emberek hallani szeretnének, a választók pedig el is várják, hogy csak számukra tetsző üzeneteket küldjenek nekik, akkor az adott ország hosszú időre az össznépi önbecsapás csapdájába esik. Az összes szereplőnek felnőttnek, érettnek kell lennie ahhoz, hogy a demokrácia működjön.