Demokrácia
(107 idézet)
A demokrácia (...) lehetőséget ad az embereknek arra, hogy miután valami ostobaságot csináltak, mégis meggondolhassák magukat.
A tudós Európában minden társadalmi osztályból és feltételből kinő, olyan palántaként, amelynek nincs szüksége specifikus földrészre, ezért tartozik, lényegileg és önkéntelenül is, a demokratikus gondolkodás képviselői közé.
A jövőt tollal írják, nem karddal; munkával, és nem visszavonulással; érveléssel, és nem a dervisek életmódjával; józan ésszel, és nem puskagolyóval.
Mi a demokrácia? Kedvezés a durva többségnek. A többségnek kedvezni pedig azt jelenti, hogy a középszerhez igazodunk, egy alacsonyabb szinthez, a magasba szökő törékeny szálakat pedig levágjuk. Száz vagy ezer tökfilkó jelöli ki az utat szavazatával a világos elméknek.
Alekszandr Iszajevics Szolzsenyicin
Noha mára a demokratikus rendszerek általános választójogon építkeznek, valójában tömegek vannak kirekesztve a demokratikus döntéshozatalból, részvételből, mert nincsenek tudásaik, információik a politikai közösséget érintő ügyekről, történetekről. Nem férnek hozzá a demokráciához, így logikusan a szabadsághoz sem.
Egy ország politikai klímája annál egészségesebb, minél többen vesznek részt a politikai folyamatban.
A demokratikus választási kampányok a legkevésbé szép módszerek arra, hogy egy közösség eldöntse, ki gyakorolja a hatalmat, kivéve az összes többi módszert, amellyel valaha próbálkoztak.
A demokrácia akkor marad fönn, ha az emberekben erős a függetlenségük, önbecsülésük és egységük érzése, és ha ragaszkodnak hozzá, hogy csak jó és igaz embereket válasszanak képviselőjüknek.
A demokráciában leélt szegénység a kényurak környezetében uralkodó úgynevezett boldogságnál annyival kívánatosabb, mint a szabadság a szolgaságnál.
A népnek megvan a hatalma - a hatalma, hogy gépeket teremtsen. A hatalma, hogy boldogságot teremtsen, hogy ezt az életet széppé és szabaddá tegyétek - csodálatos kalanddá varázsoljátok. Használjátok hát - a demokrácia nevében - ezt a hatalmat!
Az is szükséges, hogyha aztán egy politikus a közvéleménynek nem tetszik, akkor azt a politikust ki is lehessen dobni. Ettől lesz felelős a politikus.
Minden bajunk, minden bánatunk oka csak a demokrácia, bizony, a demokrácia, drágám, a többség uralma! Mert, jól figyelj, ha a hatalom egy embernek a kezében van, ez tudja magáról, hogy egy ember, és hogy sok embert kell kielégítenie; de amikor sokak kormányoznak, csak arra gondolnak, hogy önmagukat elégítsék ki, s így keletkezik a leggyűlöletesebb s legostobább kényuralom: a szabadság álruhájába bújtatott zsarnokság.
A társadalmi béke és a szomszédokkal, nemzetiségekkel kapcsolatos türelem jobbára belső elégedettség, prosperitás kérdése. A nyugati demokráciákban inkább azért tűnik ez megnyugtatóbbnak, mert ott az egzisztenciális feltételek a társadalmon belül kiegyensúlyozottabbak, napi gondok nem terelik a képzeletet rögtön szélsőséges víziók felé. Az, hogy környékünkön egy-egy számottevő támogatottságú politikai erő lépten-nyomon tiltásokban, kirekesztésben, megtorlásban fogalmazza meg az ideológiáját, a maga teljes komorságával jelzi, hogy sérelem él az emberekben. Ilyen körülmények között a demokrácia fogalma képtelen teljes jogon beleágyazódni egy ádáz módon megosztott társadalom gondolkodásába.
A szocializmusból szemlélve - ami egy diktatúra volt - a demokrácia egy olyan vágyott álomkép volt, amiről azt gondolhatta az ember, hogy ha bekövetkezik, automatikusan boldogabb lesz mindenki, de hát nem így van, mert a demokrácia is egy államforma, és abban is az államnak egy célja van, hogy az állampolgárok grabancán rajta tartsa a kezét.