Álhírek
(66 idézet)
Ha meggondolom, hogy még a nemrég történt eseményeket is mennyire eltorzítják, a történelem önmagában csak gyanakvásomat kelti fel.
Régen azért volt nehéz (...), mert alig volt információ, most meg azért nehéz, mert túl sok van, és nehéz kiszűrni az álhíreket.
Semmit ne higgy el az újságoknak és a hirdetőtábláknak! Ami nyomtatva van, az hazugság.
A techiparban megalkottuk az eszközöket a társadalom szerkezetének destabilizálásához, szétrombolásához. Ha nem egyezünk meg az igazságban, vagy abban, hogy létezik ilyen, nekünk annyi.
A fake news (...) terjesztésének elsődleges célja (...) nem az, hogy egy igazság maskaráját képes legyen magára venni, hanem az, hogy az igazságot tüntesse fel jelmezként.
A fakenews-gyáraknak egyáltalán nem jelent kudarcot, ha a termék végül nem igazságként jelenik meg a választók fejében. Éppen elég, ha a hazugságok egyikeként válik azonosíthatóvá. Merthogy az elsődleges célok egyike úgyis a komplett demokratikus nyilvánosság elhiteltelenítése, azaz annak a gondolatnak a rögzítése, hogy mindenki hazudik.
Az a tudáskészlet, amely magabiztosan kezeli a televízióban a tévés vásárlásokat és különbözteti meg a reklámokat a hírektől, önmagában nem alkalmas arra, hogy digitális bennfentesség nélkül hasonló magabiztossággal közlekedjen az üzenőfalon, azonosítsa a lekattintott tartalom forrását, ellenőrizzen információkat. Ma egyszerűen túlságosan sok tudásra van szükség ahhoz, hogy a polgár a nyilvánosság minden platformján eligazodjon.
Hadd birkózzon egymással igazság és hazugság, hisz ki látott már olyat, hogy az igazság szabad, nyílt küzdelemben alulmaradt volna? Az igazsággal való cáfolás a legjobb és legbiztosabb elnémítás... Mert ki ne tudná, hogy az igazság a Mindenható után a legerősebb, s győzelméhez nincs szüksége ravaszkodásra, hadicselekre, cenzúrára; ezekhez a fortélyokhoz és védelmi eszközökhöz a tévelygés folyamodik az igazság hatalmával szemben.
Ha hajlandók vagyunk fizetni a kiváló minőségű élelmiszerekért, ruhákért és autókért, akkor miért ne fizethetnénk minőségi információkért?
Kell tudni kérdezni, és a kérdésekre kapott választ próbálni megérteni. Ha az ember nem tud kérdezni, mert fogalma sincs az egészről, akkor ki van szolgáltatva minden álhírnek.
Az, hogy demokratizálták az információt, hogy mindenki hozzáfér szinte mindenhez, nem csak nagy előrelépés, hanem egy nagy oldalra lépés, aminek még nem tudjuk a következményeit.
Az információ értéke és jellege nagyon megváltozott, fluid lett. A tudomány értéke sem olyan, mint régen. Miközben az emberek próbálják megérteni az őket körülvevő világot, a bizonyított tények elveszítik megszokott értéküket, és átkerülnek az információs káosz világába, ahol mindenki azt mond, amit akar.
A tudomány sokak számára nem érték, mert a tudásukat nem alapoztuk meg időben, így nem annak eredményeire kíváncsiak, hanem a könnyen emészthető magyarázatokra. Az emberek közül sokan ma gyakorlatilag bármit bevesznek, ami jól hangzik. A portálok pedig hajtanak a klikkvadász cikkekre. Nekünk, tudósoknak a korábbinál jóval többet kell kommunikálnunk. Ki kell jönnünk az elefántcsonttoronyból, és ki kell alakítanunk valamifajta tudományos igényt.
Az internet korában az egyik vélemény olyan, mint a másik. Mond valamit a több évtizedes tapasztalatra, kutatási eredményekre támaszkodó tudós, azután jön egy kókler, kitalál valamilyen elméletet, ami hangzatosabb, így sokan azt fogadják el.