Család
Az elmúlt fél év legnépszerűbb családról szóló idézetei:
A testvérek kapcsolata van olyan bonyolult, mint egy házasság, csak még elválni sem lehet.
Mielőtt meghalt, sokat szenvedett
És sokszor látom most is betegen
A halántéka sápadt, beesett
S a tekintete riadt, idegen.
De emlékezem, az évek során
A szeme fénylett s hangja nevetett,
Példát mutatott későn és korán -
Megtanított rá, mi a szeretet.
Amikor villamosra, autóbuszra, vagy vonatra száll fel az ember, olyan unott, fanyar, érzéketlen arccal néznek egymásra az utasok, mintha semmi közük sem volna egymáshoz. Ha azonban felszáll egy édesanya gyermekével, mindjárt megváltozik a kép. A gyermek nem tagadja meg magát. Hangosan beszél. Állandó kérdésekkel ostromolja édesanyját. Minden után érdeklődik. Erre csodálatos változás megy végbe az embereken. Felengednek a fagyos tekintetek. Elsimulnak a ráncok a homlokokon. A száj mosolyra nyílik. Az arc szeretetet sugároz... Miért? Mert közéjük lépett az ártatlan szeretet.
Amikor anyával és apával sétálunk,
azért én vagyok középen,
mert én vagyok,
akiben anya és apa összeér.
Néha csak akkor lehetsz biztos benne, hol az otthonod, amikor meg kell válnod tőle.
Nincs borzasztóbb csapás, mint a rokonok gazsága,
jobban sajog, mint a seb, mit éles szablya vága.
Védelmező természetünk arra késztethet bennünket, hogy állandóan "éjjeli lámpákat kapcsoljunk be" a gyermekeinknek, mert úgy gondoljuk, hogy meg kell világítanunk számukra a teret. Pedig valójában be kell vezetnünk a gyerekeket a sötétbe, hogy megtanuljanak ott önállóan is tájékozódni.
Szeretteink képesek a legmélyebb sebet ejteni rajtunk. Hisz mi lenne törékenyebb az emberi szívnél?
A felnőttség egyik legnagyobb feladata, hogy a szüleinket és az általuk okozott fájdalmak hátterét megértsük.