Család
Az elmúlt fél év legnépszerűbb családról szóló idézetei:
A férfiak már az elején megmutatják, milyenek, csak figyelni kell.
Aki sok asszonyt szeretett, nem ismeri a szerelmet - önmagát szerette és kereste.
Nem lehet igazán megmondani, kit érint majd mentális betegség, és kit kerül el. Az én családomban volt ilyen. Meg voltunk áldva vele. Apám alkoholista volt. Anyám bipoláris. A házban mindig düh és feszültség uralkodott. Csalódottság. Valaki mindig cserben hagyott valakit. És nem lehet ilyen körülmények között felnőni, aztán sértetlenül továbblépni. Nem jöhetsz ki egy koszos házból úgy, hogy azt hiszed, tiszta vagy.
Az ember nem is tudja, mennyire kötődik egy helyhez, amíg el nem költözik onnan, és meg nem tapasztalja, mit jelent elszakadni és parafadugóként lebegni egy másik világ óceánján.
A családhoz mindig visszatérünk. Sőt egyedül a családnak van értelme. A fejedbe veszed, hogy otthagyod őket, világgá mégy, a magad életét akarod élni, aztán egyszer csak eljön a pillanat, amikor visszakívánkozol, mert a családban tapasztalt szeretet, az együtt átélt bajok és boldog pillanatok kellenek hozzá, hogy felmérd, ki vagy, honnan jössz.
Valamennyien hazaszálló vándormadarak vagyunk. A lenti táj változik, a föld más, a felhők jönnek-mennek, alattunk országok, hegyek, mezők, erdők, tengerek maradnak el - végleges otthonunk nincs, sehol sincs, s ha valahol leszállunk, ott csak vendégek vagyunk, átutazók, mert tovább kell szállni.
Egyetlen igazi kincsed van, az édesanyád, aki mindennap meghalna és feltámadna azért, hogy te élhess. Őrizd meg a végső pillanatig, és utána is.
Nincs magányosabb ember annál, aki a házastársával nem tudja megértetni magát.