Idézetek - kor

Különös, hogy a nőben mindenütt és minden korban megnyilatkozik a virágok szeretete, a maga iránt való gondosság és a mások iránt való figyelem.

Gárdonyi Géza

Az emberek gyakran figyelmen kívül hagyják ezt az elvet. Azt kérdezik: "Mit kaphatok holnap, ha ma elvetem a babszemeimet?" A válasz: "Nedves babszemecskéket" A mag törvénye így szól: "Ma ültetsz, és KÉSŐBB aratsz!" Ma ültess babszemeket, és szedd le négy hónap múlva a termést. Amikor még mindenki magának termelt, valószínűleg ezt az elvet jobban értették. De manapság az instant levesek korát éljük.

Andrew Matthews

Korunk furcsasága, hogy azoknak, akik békét akarnak, háborúzniuk kell.

Mark Lawrence

Az internetes korban már nem kell beérnünk azzal, aki éppen a szomszédos fülkében ül. Megkereshetjük és kiaknázhatjuk a legjobb emberek tehetségét, még akkor is, ha mi Detroitban vagyunk, az illető pedig Dakarban. Vagy, ami még lényegesebb, ők is megtalálhatnak minket.

Chris Anderson

Szertelen gőgjében minden kornak a fiatalsága azt hiszi, hogy ő fedezte fel, hogy a nap felkel, és minden fiatalság azt ordítja torkaszakadtából, hogy a nap neki nem nyugszik le soha. Így van jól. Mire a nap lenyugszik, már egy másik kor fiatalsága hiszi ugyanezt. Csak az emberek dűlnek ki, a hitük megmarad másokban, újra másokban és ez a fő.

Tormay Cécile

Az Információs Korban a magánéletet tényleg a jelszó védi. Még otthon is.

Tari Annamária

Az egész ország kórház, minden város egy kórterem,
A gyógyszerem a zene, túl beteg ez a kor nekem.

DSP Bradaz

Tündér nem csak a mesében él...
Sőt. Nem is ott él. Hanem a valóságban. Bár először talán észre sem veszed, hiszen nincs szárnya és varázspálcája, olyan, mint bárki más. Látszólag. Kora reggel álmosan ébred, munkába siet, végzi a feladatát, bevásárol, otthon mos, főz, takarít. Nem olyan, mint mesebeli társa. Mégis, Tündér. Aki nem szárnyakon röppen, és nem pálcával varázsol. Hanem valami mással. A szívével. Elvarázsol. Teljesen.
Mert Ő valóságos Tündér.

Csitáry-Hock Tamás

Egy olyan világegyetemben, amelynek méretei tízmilliárd fényévben, kora tízmilliárd évben mérhető, bizonyára sohasem fogunk mindent megtudni. Állandóan érnek meglepetések.

Carl Sagan

Egy kor sötétségét az mutatja legjobban, hogy mennyire lélektelen benne az emberi tevékenység.

Müller Péter

Az egész természet Isten nagyságát és teremtő hatalmát tükrözi. Az élet úgy, ahogy van, Isten tükre. A legegyszerűbb életformák is olyasvalamit lepleznek le Isten nagyságából, amit egyetlen élettelen tárgy sem képes kifejezni. Az élet a legösszetettebb rejtvény; amelyet még egyetlen ember sem oldott meg, jóllehet a nagy szellemek minden korban ezen fáradoztak. Az élet Istenről vall, a kikutathatatlan, felfoghatatlan Istenről. Minden élet forrása Istenben van, s így Isten életének titka átterjed minden élőre, egészen a legegyszerűbb fajtákig.

Ole Hallesby

Végzetesen hiányzik korunk egész közszemléletéből, kormányzatából, neveléséből és kultúrájából az a lelkiség, mely föl tudná fogni a Szeretet valóságát. Nem lehet szomorúbbat elképzelni, mint azt a tényt, hogy a mai ember nem akarja megérteni és elfogadni azt, ami az övé, és ami érette jött e világba.

Makkai Sándor

Egy szerelem kezdete csupa dátum. A megismerkedés, az első randevú, az első meghitt séta, az első érzékenyebb kézfogás, egymásba karolás, az első csók, az első vallomás, az az első érzéki összeborulás, az első ajándék, az első civódás s utána az első kibékülés - de mit folytassam? Ha egy szerelem - mint ahogy korunk megköveteli - elég rohamos, a hónap minden napjára esne valami ünneplésre, megemlékezésre méltó forduló.

Végh György

Ha nem tudnám, mondom magamnak, most van az élet,
s az nem irodalom, hanem szerelemszag, jázminillat és
másnaposság, tömény fájdalom és csipetnyi élvezet, most
van földi énem, lényem, de nem érzem a lényeget
(s ezen nem fogok ezentúl rágódni), most hasogat a
csontom, most dohányzom, most nem érdekel, mi-
kor halok meg. Az akaratomat akarom megint,
s nemet int az isten.

Kántor Zsolt

Vannak dolgok, melyeket csak egy bizonyos korban érez magáénak az ember. Ezek között van az a bizonyos kapcsolat a házzal és mindavval, amit az tartalmaz vagy körülötte van. (...) Hirtelen megérted, hogy a Ház és a Kert már nemcsak egy ház vagy egy kert, ahol véletlenül, kényelemből vagy a szépség kedvéért élsz, hanem az a bizonyos Te házad és kerted, hozzád tartoznak, mint ahogy a kagylóhoz tartozik az a puhatestű is, mely benne él. A saját váladékaiddal alakítottad ki ezt a kagylót, röviden benne van a te történeted. Teljesen körülvesz ez a csigaház, s talán még a halál sem tudja őt megszabadítani tőled, és mindazoktól az örömöktől és fájdalmaktól, mit belsejében éltél át.

Susanna Tamaro