Idézetek - igaz

Szerintem még mindig nem értjük itthon jól a siker-pénz-hitelesség kérdéskört. A lelke mélyén a mi kultúránk még mindig a belehaló művészt isteníti, csak az éhező, pszichiátriáról épp kikerült költőnek hiszi el, hogy igazat mond, miközben persze nem megy el a koncertjére, ha ezer felett van a jegyár. Aztán, amikor a művész tényleg belehal, akkor beindul a kulthenger.

Hajós András

Az egyháznak nincs igaza. A kétségbeesés nem a legszörnyűbb főbűn. A féltékenység az. Sokkal összetettebb.

Rebecca Wells

Ki találta ki, hogy könnyű elmondani az igazat? Már ez is hazugság.

Dmitry Glukhovsky

Igazad van, nem tanítottalak meg semmire. Nem tudtalak megtanítani semmire. Amit tudnod kellett, már mind ott volt, csak a szó hiányzott hozzá. Egyeseknek az kell, hogy Kálí vagy Síva megsemmisítse a világot, hogy az illúzión átlátva megpillantsák magukban az istenit. Másokat Krisna űzi olyan helyre, ahol felfogják a bennük lakozó örökkévalót. Megint mások csak úgy veszik észre az Isteni Szikrát magukban, ha rájönnek, hogy a szikra minden dologban megvan, és így meglelik a rokonságot. Ám csak mert az Isteni Szikra mindenben megvan, attól még nem mindenki fedezi fel.

Christopher Moore

- Isten megbocsát neked, amiért az ember fia vagy, de azért, hogy gyerek voltál, magadnak kell megbocsátanod.
- Asszem, igazad van.
- Persze, hogy igazam van, Isten fia vagyok, te hülye.

Christopher Moore

Az üzleti élet egyik alapszabálya minden korban igaz volt: senki sem pótolhatatlan.

J. R. Ward

Minden emberben ott lapul egy alapvető ösztön, hogy segítsen a másikon. Lehet, hogy néha nem így tűnik, de attól még igaz. Ha egy hegymászó eltűnik, az emberek keresést szerveznek. Ha egy földrengés romba dönt egy várost, az emberek a világ minden részéről vészhelyzeti ellátmányt küldenek. Ez annyira alapvető emberi, hogy kivétel nélkül megtalálható minden kultúrában.

Andy Weir

- Hát mégis igazat mondtál?
- Gyakran megteszem. És érdekes, hogy ez mindig mindenkit megdöbbent.

A Karib-tenger kalózai c. film

Az ember részben azért jár főiskolára, hogy megtanulja: mindaz, amiben egész életében hitt, nem igaz, és semmi sem az, aminek látszik.

Daniel Keyes

A kereszténység csak a számos, egymásnak ellentmondó vallás egyike. Nyilvánvalóan nem lehet mindegyiknek igaza, ezért miért kellene hinnem abban az egyben, amelybe merő véletlenségből beleszülettem, majd a tanai szerint felnevelkedtem?

Richard Dawkins

Léteznek nemes titkok, és vannak sötét titkok. A nemeseket azért őrizzük, mert az igazat szolgálják. De a sötétek csak megnehezítik a szívünket. Ha kimondjuk őket, máris jobb lesz.

Limpár Ildikó

Azt mondják, az ember életében csupán egy "igazi" szerelem van. Szerintem viszont ez nem igaz. Legalább négy van. Először beleszeretünk a barátunkba, hogy megtanuljuk, milyen finom is a határvonal a barátság és a férfi-nő kapcsolat között. Aztán beleszeretünk az ellenségünkbe, hogy rájöjjünk, az ellentétek csupán vonzzák egymást, de élni nem tudnak együtt. Aztán beleszeretünk a tökéletesbe, hogy egy életre megtanuljuk: nem létezik tökéletes. S csak ezután leszünk boldogok valakivel, akit már címkék nélkül leszünk képesek szeretni. Csak úgy, önmagáért.

Szalai Vivien

Holnap minden ember azzá válik, amit ma tesz, amit gondol, mond, cselekszik. Életünk minden egyes órája igazából emberré válásunk, kibontakozásunk egy-egy újabb lépcsőfoka.

Böjte Csaba

A harangvirág sosem érzi magát egyedül, a szívében zene szól. Ez a kis virág sokkal boldogabb lény, mint a rózsa. Nem kell törődnie mások dicséretével; a rózsa kizárólag a csodálatnak és a csodálatból él; ha ez nincs meg, nem marad semmi, aminek örülni tudna. A külseje más emberekért van, a szíve üres, így hát nem is vidám. Ezzel szemben a harangvirág nem olyan szép, de "igaz" barátai vannak, akik dicsérik a melódiáiért, és ezek a barátok a virág szívében élnek.

Anne Frank

A meleg és kellemes szobákban ülő emberek közül ugyan kinek van fogalma arról, milyen életük van a koldusoknak? A sok "kedves" és "jó" ember közül ugyan hányan gondolkodtak el azon, milyen az élete a köztük élő sok-sok gyereknek és embernek. Igaz, olykor mindenki ad néhány fillért egy-egy koldusnak, de legtöbbször barátságtalanul nyomják a kezébe, majd jól becsapják az ajtót az orra előtt. A jóságos adományozó legtöbbször még undorodik is, hogy megérintse azt a kezet! Így van vagy nem így van? Később meg mindenki csodálkozik, miért olyan gátlástalanok a koldusok! Nem lenne mindenki ugyanilyen gátlástalan, ha inkább kutyaként, mint emberként kezelnék?

Anne Frank