Idézetek - ember
Vannak peches emberek, akik egész életükön át megrekednek a járulékos tehetség vonalán, mert ott kezdték el, nincs lelkierejük, vagy sajnálják a befektetett pénzt és időt és nem változtatnak pályát idejében. Megrekednek, és életük végéig nem azt csinálják, amit legszívesebben csinálnának.
A megfelelési kényszer a gyors sikerről szól. Azért akarsz másoknak megfelelni, hogy kapj egy gyors elismerést. Szeretnéd másoktól azt hallani, hogy "köszi, de jó voltál". Szeretnéd, ha megdicsérnének. Szeretnéd, ha mindenkivel kiegyensúlyozott lenne a kapcsolatod, ha nem lennének összeütközések, sem olyan emberek, akik neheztelnek rád. Olvasd gyorsan megint végig ezeket az elvárásokat, lehetségesnek tűnik, hogy mindegyiket megvalósítsd? Ugye, hogy nem? Mégis mennyi idő és energia elmegy azzal, hogy másoknak próbálsz megfelelni, míg a saját érdekeid, céljaid, vágyaid háttérbe szorulnak. Te magad szorítod háttérbe őket
Vannak emberek... emberek, akiknek az univerzum különleges sorsot szánt. Különleges örömöket vagy különleges gyötrelmeket. Isten a megmondhatója, mindannyian vonzódunk a szép és tönkrement dolgokhoz. Én is így voltam vele, de egyeseket nem lehet helyrehozni. Vagy ha mégis, csak olyan mértékű szeretettel és önfeláldozással, hogy abba a másik fél rokkan bele.
A filozófia túlságosan elviselhetetlen, s ez a legnagyobb hiányossága. Hiányzik belőle a pátosz, az alkohol, a szerelem. Mi a művész? Egy ember, aki mindent tud - de ezt nem tudatosítja. Hát a filozófus? Egy ember, aki a tudatossággal él, de nem tud semmit.
Rousseau megmondta, minden jó, ami a természettől jön, de megromlik az emberek kezében.
Egész életemben igyekeztem kikerülni azokat a gyöngeségeket, amelyek az értelmes embert is gyakran nevetségessé teszik. (...) De ami a büszkeséget illeti, azt igazán kiváló értelmű ember mindig féken tartja.
A legjobb és legbölcsebb embereket, sőt legjobb és legbölcsebb tetteiket is nevetségessé teheti az, aki abban találja életének célját, hogy mindenből tréfát űz.
Mondhatom, nincs nagyobb gyönyörűség az olvasásnál. Az ember mindent megun, de egy jó könyvet soha. Ha majd saját házam lesz, szerencsétlen lennék egy kitűnő könyvtár nélkül.
A boldog házasság tisztán véletlen dolga. Bármilyen jól ismerték a jövendő házastársak egymás természetét, bármennyire hasonló hajlamaik voltak a házasság előtt, ez cseppet sem mozdítja elő boldogságukat. Később mindig ellentétek fejlődnek ki köztük, s ez elég ok a súrlódáshoz. Legjobb, ha az ember minél kevesebbet tud a másik hibáiról, akivel az életét le kell élnie.
Elég mókás, amikor felkapott téma leszel. Vicces, hogy mennyi ember lesz azon, hogy kiejthesse a neved a száján, mert ha valahogy közük lehet hozzád, úgy gondolják, ők is felkapottak lesznek.
Ember és ember között sem az intelligencia, sem a származás nem jelent olyan mélyreható különbséget, mint az, hogy beteg-e valaki vagy egészséges.
Az Élet azt az embert, aki ellenállás nélkül sodródik, nem viszi magával, hanem lerakja a part menti piszokba: egy megunt szerelembe, házasságba, környezetbe. Csak azt tűri meg magán, aki a dolgok természetes folyásával szembeszáll.
Azt hiszem, ha lesznek gyerekeim, és mérgesek lesznek valami miatt, nem fogom azt mondani nekik, hogy az emberek éheznek Kínában, vagy valami ilyesmit, mert ettől nem nyugszanak meg. És még ha valaki másnak sokkal rosszabbul is megy a sora, ez semmit sem változtat azon, hogy neked az jutott, ami. Jó és rossz egyaránt.
Az ember élete nem kényszerekből áll, hanem választásokból, és az is egy választás, ha valamire azt mondod, hogy nem.