Idézetek - él

Ha barátja vagy még a jónak,
Ne gondolj rám!
Ha örülni tudsz még a szónak,
Ne gondolj rám!
Ha meghalni félsz még, de élni nem tudsz már,
Csak akkor gondolj rám...

Ismerős Arcok

Ha a kezed pihen egy kézben,
Ne gondolj rám!
Ha nem lennél máshol éppen,
Ne gondolj rám!
Ha meghalni félsz még, de élni nem tudsz már,
Csak akkor gondolj rám...

Ismerős Arcok

Ami engemet illet, elegem van azokból az emberekből, kik meghalnak egy eszméért. És nem hiszek a hősiességben, mert tudom, hogy az könnyű dolog, és rájöttem, hogy gyilkos. Engem csak egy dolog érdekel: élni és meghalni abban, amit szeretünk.

Albert Camus

Az emlékezet hisz, mielőtt még a tudat emlékeznék. A hit tovább él, mint az emlékezés; él még akkor is, mikor a tudat már kételkedni kezd.

William Faulkner

Kell, hogy az embernek megadassék a képesség a szép felismerésére, a gyönyörűségre. Ezt elérheti, ha tisztán vannak tartva az érzései, ha szerényebben, kevesebb munkával megél s ráér a pihenésre s a pihenésben a bölcseletre, az isteni természet ismeretére. Ebben a kialakulásban él a mai ember, keresi az igazat, a szépet s önmagát... . Keresi önmagát és az Istenbe vetett bizalmát. Az Isten megközelítésére feltétlenül szükséges, hogy az embernek tiszta legyen az érzése, befolyástalan a gondolatmenete.

Csontváry Kosztka Tivadar

Engem a boldogság a legkevésbé sem érdekel. Én nem boldogan akarok élni, hanem szerelmesen, ami veszélyes, hiszen soha nem tudhatjuk, mi vár ránk.

Paulo Coelho

Lehullott falevél vagyok, aki azt hitte, hogy örökké él, és aztán úgy halt meg, hogy maga sem tudta, miért. Falevél vagyok, aki szerette a napot és a holdat, sokáig nézte az elhaladó buszokat és a zajos villamosokat, és soha senki nem szólt neki, hogy tél is létezik a világon. Ezek a levelek éltek és virultak, amíg lehetett, aztán egy napon megsárgultak, és a fa megvált tőlük. Nem úgy búcsúzott el tőlük, hogy viszontlátásra, hanem úgy, hogy Isten veletek, mert tisztában volt vele, hogy soha többé nem térnek vissza.

Paulo Coelho

Amikor kergetünk egy álmot, annak mindig ára van. Lehet, hogy a szokásainkról kell lemondanunk érte, lehet, hogy más nehézségeken kell keresztülmennünk, az is lehet, hogy csalódnunk kell. De nincs az az ár, ami túl nagy volna egy olyan ember számára, aki nem élt. Mert ez az ember egy napon visszatekint, és hallja, ahogy a szíve azt mondja: "elpazaroltam az életem".

Paulo Coelho

Aki bőségesen szeret, az bőségesen él.

Paulo Coelho

Miért akarunk örökké élni? Mert szeretnénk még egy napot együtt tölteni azzal, akit szeretünk. Mert szeretnénk még együtt lenni azzal az emberrel, aki megérdemli a szeretetünket, és aki úgy szeret minket, ahogy szerintünk megérdemeljük. Mert élni nem más, mint szeretni. Még ha csak egy háziállatot - például egy kutyát - szeretünk is, az is elegendő lehet, hogy igazolja egy ember életét. Ha ez a szeretetszál nem fűzné az élethez, okafogyottá válna a létezése.

Paulo Coelho

Tánc közben varázslat vesz körül. Minden összeáll. A világot pedig harmónia uralja. És egyetlen tökéletes pillanatig minden porcikáddal azt érzed, hogy élsz. De ahhoz, hogy táncosként megélj, olyan dolgokon kell keresztül menned, amik már nem tűnnek annyira varázslatosnak.

Step Up - All In c. film

Nézőként kellene végigélni az életünket. Hogy hozzátehessük az álmot, ami bevégzi. De mi csak élünk, és mások álmodják meg az életünket.

Albert Camus

Ahhoz, hogy az új és értékesebb önmagad testet ölthessen, azt kell előfeltételezned, hogy máris az vagy, és úgy élned, hogy hiszel a megelőlegezésben. Bízz benne, hogy a megelőlegezéshez való abszolút hűséged által máris az vagy, aki lenni vágysz.

Neville Goddard

Gyűlt már saját könyvtáram is. Előbb
fióknyi volt, majd az asztalra nőtt,
szétáradt s polcokra kérezkedett. (...)

... Szívemben élt,
ami tetszett, mégis jó volt magam
mellett tudnom, látnom minduntalan
a sok nagyszerűséget, ami az
agyam építgette, a sugaras,
nagy, belső birodalmat.

Szabó Lőrinc

Ha nem gondolkozom elég mélyen, akkor csak leírom, mi az élményem veled kapcsolatban, olyan kategóriák szerint, amiket én már ismerek. Tulajdonképpen beleraklak azokba a skatulyákba, amelyek szerint én élek. És nem is látlak igazán, mert csak azt látom benned, amit már ismerek, amiről már tudok.

Feldmár András