Quintus Horatius Flaccus

Álld helyed bátran, ha szorít a sors, és
légy szilárd; viszont, okosan, magad vond
össze, hogyha kedvez a szél, túlontúl
büszke vitorlád.

Látod mely rövid mulandó ez világ.
Elmúlik higyjed mint szinte az virág,
Mert nincsen benne állandóság,
Folyása néki állhatatlanság.

Minden siker azé, aki a kellemest összeköti a hasznossal.

Éld a víg jelent, ne kutasd a holnap
gyötrő gondjait; keserűt is enyhít
a szelíd mosoly; maradéktalan nincs
üdv a világon.

Légy erőslelkű, ha nehéz a sorsod,
s bátor. Ám légy bölcs, s ha a kedvező szél
szerfölött fújná dagadó vitorlád,
vond be a vásznát.

Az élet semmit sem adott az emberiségnek nagy erőfeszítések nélkül.

A harag rövid ideig tartó őrültség.

Ne bánd, a holnap mit hoz; akármire
ébreszt a sors, vedd tiszta haszonnak; és
ne vesd meg, ne kerüld, barátom,
a szerelem gyönyörét s a táncot.

Boldog az, aki felülemelkedik a hétköznapi ügyeken.

Bármivel is áldott meg Istenünk, vedd azt hálás kézzel, ne halogasd örömeid évről évre, hogy bárhol is éltél, elmondhasd: boldog életed volt.

Nincs, mi örök, ne reméld! Int erre az év meg a perc, mely elviszi szép napodat.

Még egy útmutatás - ha ugyan kell még a tanács - nézd jól meg, hogy kire mit mondasz, s főként kicsodának.

Bármi tanácsot is adsz, röviden tedd! Így fogan az meg gyorsan a lelkünkben, s mélyen bele így gyökeredzik.

Holnap mi lesz majd? azt ne kutasd! A sors
ahány napot nyújt, vedd nyereség gyanánt.

Nem a lélek, csak az ég alja változik azok számára, akik a tengeren túlra vándorolnak.