Lőrincz L. László

Lőrincz L. László

írói álnevén Leslie L. Lawrence, magyar író és műfordító
1939. június 15. —

Szerző figyelése

Lőrincz L. László könyvei

Ha elkezdünk hinni istenekben, boszorkányokban, manókban, fáraó átkában és bosszúálló halottakban, akkor minden lehetséges és semmire sincs racionális magyarázat.

Az emberi természet már csak olyan, hogy ha tüzet lát, tüstént odarohan: vagy segíteni, vagy gyönyörködni benne.

Soha, semmilyen birodalom vagy királyság örökké meg nem áll a lábán, virágozzék is sokáig erőben és hatalomban. A birodalmak, államok és királyságok olyanok, mint az emberi lény: megszületnek, deli ifjú-, majd férfikorba lépnek, végül megöregszenek és meghalnak. Nincs tehát értelme uralomra törni más népek felett, mikor eme uralom úgyis csak átmeneti és bizonytalan, mint a futó felhők az égen.

Egy bánatba süllyedt ember mindenki számára teher, még azokéra is, akik korábban szerették. A magunk bánatánál csak mások bánatát nehezebb elviselnünk.

A háború csak akkor ér véget, ha már mindenki meghalt, aki részt vett benne.

Ha hülyékkel van összezárva az ember, meg kell szoknia, hogy úgy is viselkednek. A majmoktól sem veszi senki rossz néven, ha grimaszokat vágnak a látogatóra, vagy hozzávágják a sárgarépát az állatkertben!

A vándor útja véget ért, az út elfogyott. Az éhes nem eszik több ennivalót, a szomjas nem iszik több innivalót. A szem nem lát több fényt, a fül nem hall több hangot. A lélek megmérettetik, mint zöldség a piacon. Testem megtért a hosszú út után, csak nyugalomra vágyik. Ne zavarjátok meg a nyugalmát.

Valahogy úgy vagyok a csodákkal, mint John C. Lendvay, hajdani kriminalisztikatanárom az olcsó vendéglőkkel. Nemegyszer elmagyarázta, hogy amelyik csehó olcsó, és kiváló whiskyt mérnek benne, ott holtbiztos, hogy minden este kitör a verekedés.

Az ejtőernyősök legalább annyira babonásak, mint a tengerészek. Nincs köztük, aki legalább egy amulettet ne viselne a nyakában.

Egy művészt úgy is meg lehet ölni, ha tönkreteszik a karrierjét. Borzalmasabb, mint a fizikai megsemmisülés. Az csak jön, és azzal vége. De ha a karrier foszlik semmivé, és végig kell szenvednünk, hát az maga a pokol! Rosszabb a halálnál is.

Gyakran előfordul (...), hogy az ember sokáig vacillál a medence szélén, és reszketve gondol a pillanatra, amikor a jeges víz szurkálni kezdi a bőrét. Aztán amikor már nyakig ül benne, meglepődve tapasztalja, hogy a víz üdítő, kellemes, és egyáltalán nem is olyan hideg.

Ha elérkezett az igazság órája, fogadjuk kellő tisztelettel.

Mit számít, milyennek látjuk egymást! Az érzés a fontos. A szerelem: akarat. Szeretni akarsz, hát szeretsz: látni akarsz, hát olyannak látsz, amilyennek szeretnél. A tárgy csak alkalmazkodik.

A szerelem önmagáért létezik. Nem a szerelem tárgya a fontos, hanem maga a szerelem.

A történelem (...) egy nagy játékasztal. Mindenki játszik rajta, s csak később derül ki, hogy ki veszített és ki nyert.