Kristin Cashore

(4 idézet)

amerikai író

Figyelés

Könyvek

A szeretetet nem lehet valamiféle skálán mérni, és most megértette, hogy ez a fájdalommal sincs másképp. A fájdalom egyre jobban növekszik benned, és amikor azt hiszed, hogy már a tűrőkepésséged határára értél, akkor szépen elkezd szétterjedni minden más irányban is, míg végül túlcsordul, megérint másokat is, és összekeveredik azok fájdalmával. És bár nagyobbra nő, valahogy mégis kevésbé nyomasztóvá válik.

Abban a pillanatban, ahogy bedübörögtél az életembe, elvesztem. Félek elmondani neked, mire vágyom, mert tartok tőle, hogy... jaj, nem is tudom, hogy talán belevágsz a tűzbe. Vagy ami valószínűbb, hogy visszautasítasz. Vagy ami a legrosszabb, hogy semmibe veszel. (...) Szeretlek (...). Sokkal kedvesebb vagy a szívemnek, mint ahogy bárkiről is el tudtam volna képzelni.

- Hogy éreznéd magad, ha végleg elmennék? Ha egy nap neked adnám magam, másnap viszont visszavenném... és nem ígérnék semmit? (...)
- Nem tudom. Valószínűleg sok mindent éreznék. De ezek közül csak egyik lenne a boldogtalanság; azt pedig hajlandó vagyok megkockáztatni.

Nem kérte, hogy legyen olyan ember, akiben megbízik, akiért ilyen sokat tenne, akinek átengedné magát. Nem kérte, hogy legyen olyan ember, akinek hiánya aggasztaná, ha felkelne az éjszaka közepén, - nem azért, mert akkor nem védi meg őt, hanem egyszerűen mert vágyik a társaságára. Nem kérte, hogy legyen olyan ember, akinek vágyik a társaságára.

Rendben

Az oldalon harmadik féltől származó cookie-kat (sütiket) használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. Az oldal használatával elfogadod a cookie-k alkalmazását. Több információ