|  | |
Te már régen ellobbantál de fénylő jegygyűrűdből lényed fénye ma is felém sugárzik. |
| | |
|  |
|
|
 |
Kormányok lemondanak. De én nem mondok le a magyar mondatról. |
| | |
|  |
Szemrebbenésnyi életem fölött Éber szemmel virraszt az Isten. |
| | |
|  |
Ha tüdőd és veséd kiszakad, akkor se add be gyáván derekad! |
| | |
|  |
A tankok és a szürke dollár, végül mindkettő egyre megy, de próbára tett életemnek maradt a magyar hiszekegy. |
| | |
|  |
| Egyetlen irányhoz se tartozom. Elindultam toronyiránt, csillag iránt. Egyetlen irányom; a földre sütő égi csillagok. |
| | |
|  |
| A végsőkig kitartani! Mint a végvári vitézek. |
| | |
|  |
Mindentől elvadultan Isten ölébe hulltam. |
| | |
|  |
Isten sötét torkán cigányútra szaladt a sorsom. |
| | |
|  |
| Minden sóvárog, ami él. |
| | |
|  |
Van egy hazám, hová lábam nem mehet el, ahova ölelő karom nem érhet el,
hová csak vágyam lopózhat lábujjhegyen, láthatatlan, nesztelenül, szép csendesen... |
| | |
|  |
Isten ír velem Verseket. Hagyom a kezét, Engedem. |
| | |
|  |
Hiányod kristályfényében ülök, kuporgok egyedül. |
| | |
|  |
| A morzsából is szobrot gyúrhat az emberi remény! |
| | |
|  |
Szabadgondolkodó vagyok! Szabadon választottam az Istent. |
| | |
|  |