Így jártam anyátokkal

amerikai vígjátéksorozat (2005-2014)

Figyelés

 IdőKedvencHossz

Mindent szeretek benne, és én nem mondom ezt könnyen. Egész életemben csak színleltem a szerelmet. Azt hittem, csak az idióták hiszik, hogy így éreznek, de ez a nő örökre rabul ejtette a szívemet, és ha akarnék, se menekülhetnék. Elsöprő volt és megalázó, néha még fájdalmas is, de akkora szükségem van rá, mint a levegőre. Reménytelenül, visszafordíthatatlanul beleszerettem. Jobban, mint hinné.

Néha órák is csak perceknek tűnnek, máskor viszont egyetlen pillanat is örökké tarthat.

A nőiesség olyan, mint egy pókháló. Az is fennakad rajta, akit nem akarsz.

Azt hinnéd, hogy vagy elfojtod a dühödet, vagy kiadod magadból. De van egy harmadik lehetőség is: hagyhatod elmúlni. És ha ez megtörtént, a düh csakugyan megszűnik, és tovább tudsz lépni.

Minden szerelmi történetnek két fontos napja van: az egyik az, amikor találkozol álmaid nőjével, a másik pedig az, amikor elveszed őt.

A pillanat szépsége abban rejlik, hogy elillan.

‎Azt hiszem, ha az ember őszintén megvallja, hogy mit akar az élettől, akkor azt az élet többnyire meg is adja.

Sose becsüljétek alá a végzet hatalmát, mert amikor a legkevésbé várjuk, a legapróbb dolog beindít egy láncreakciót, ami megváltoztatja az életünket.

Mindenki cipel valami csomagot, ilyen az élet. De mint minden más is, ez is könnyebb, ha van melletted valaki.

A hazugság egy nagyszerű történet, amit valaki elront az igazsággal.

Ha jársz valakivel, akkor olyan, mintha sokáig tanulnád, hogy ki az a személy, de ha szakítotok, akkor az a sok minden feleslegessé válik.

Vannak olyan pillanatok az életben, amikor el kell döntenünk, mely dolgok összeomlását fogadjuk el, és mely dolgokat próbálunk megóvni feltétel nélkül.

Az életben akad számos nagy, romantikus pillanat, amikért érdemes élni. Ám van egy kis gubanc, ezek a pillanatok elmúlnak és a sarkon előbb utóbb ott ólálkodik a kegyetlen, borotválatlan gazember: a valóság.

Olyanok vagyunk egymásnak, mint a cigi: részegen elszívsz egy szálat, mert azt hiszed, belefér, és hipp-hopp, heti egy karton elfogy.

Csak akkor látjuk, amit látni akarunk, ha készen állunk rá.

Rendben

Az oldalon harmadik féltől származó cookie-kat (sütiket) használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. Az oldal használatával elfogadod a cookie-k alkalmazását. Több információ